Alkotás komfortzónán innen…

Watercolour painting floral motifs on this side of my comfort zone

Igen, tudjuk, az élet a komfortzónán kívül kezdődik, és aki nem lép ki belőle az magára vessen, hogy nincs élete, meg miegymás. Ha magadra ismertél, már be is zárhatod a lapot, ez a bejegyzés ugyanis a komfortzóna védelmében íródik.

Persze én is bedőltem ennek a manapság rendkívül népszerű gondolatnak: az utóbbi pár hónapban fogtam a bozótvágót és szétcincáltam a komfortzónámat – szakmai és magánéleti téren egyaránt. Ennek következtében (vagy nem) ezt a bejegyzést némi lázcsillapítóval bedrogozva és egy vizes ruhával a fejemen írom.

Rajziskolában voltam, új technikákat próbáltam ki, komplett történeteket illusztráltam, emberi alakokat festettem. Mind fantasztikus élmény volt, ebben a nagy hajrában azonban épp csak arra nem maradt idő, hogy kipihenjem, feldolgozzam, és beépítsem az élményeket.

Így pár hónap után lassan le kellett vonnom a következtetést, hogy a komfortzóna nem ördögtől való dolog. A betegen fetrengés egyik nagy tapasztalata így hangzik:

a komfortzónán kívül és belül töltött idő megfelelő aránya az, ami elhozza az üdvös kiegyensúlyozottságot.

Úgyhogy szépen nekiálltam növényeket festeni. Meg másolni. Megint. Akvarellel. Mert miért ne? Az alkotás egyik célja természetesen a fejlődés, a minőségi munka létrehozása (amit nem is tervezek abbahagyni), a másik pedig hogy élvezzem, hogy kikapcsoljon, hogy létrehozzak valami szépet, ami nekem tetszik, amit szeretek. Ha pedig nem az enyém lesz az egyetlen nagyon hasonló mű az univerzumban, akkor mi van? Semmi! Szerzett nekem pár élvezetes órát.

Sokszor előfordult, hogy bűntudatot éreztem, ha a személyes projektjeim semmilyen külön haszonnal nem jártak: se eladni vagy elajándékozni nem szándékoztam őket, se a blogra feltenni. Pedig a megfelelő szituációban rendben van ez is. Ha az alkotás célja a self-care, akkor senki nem ostoroz azért, mert nem szárnyaltam túl önmagamat! Rengeteg pozitív hatása vannak is, ha a komfortzónán belül alkot az ember. Gyorsan össze is szedtem néhányat.

Ezért jó alkotni a komfortzónán innen

  • mert megnyugtató és otthonos
  • mert ha fáradt vagy, tökéletes pihenési forma
  • mert hosszabb kihagyás után segít visszarázódni a rendszeres alkotásba
  • mert önbizalmat ad – ebben mindenképp jó vagy!
  • mert biztonságban érezheted magad

Ezzel együtt a komfortzónán túl alkotni számomra elengedhetetlen a fejlődéshez, a minőségi munkák születéséhez. (Jobban belegondolva már az is kilépésnek számít, ha alkotásmentes napok-hetek után újra belevág az ember). Azt azonban látni kell, hogy mikor melyiknek van itt az ideje.

Úgyhogy alkossatok, és legyetek jól! Én már gyógyulóban vagyok. :)

A fenti kép Rose Henges műve alapján készült.


Ha szívesen értesülnél a további bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre!



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *