Észrevetted, hogy a blogbejegyzések kicsit esetlegesebbek lettek? Régen minden hétfőn posztoltam, mostanában viszont a hét eleji meglepetést nem az okozza, hogy mi az új téma, hanem hogy van-e egyáltalán újdonság az oldalon.

Bár minden erőmmel igyekszem tartani az iramot, ez láthatóan nem sikerül mindig. Ha ennek ellenére még itt vagy és olvasol, akkor most elmesélem, hogy mi volt az a sok egyéb, ami elszipkázta a helyet a blogírás elől a prioritási listán.

Az utóbbi pár hónap határozottan „az első …”-k időszaka volt, rengeteg olyan projektbe vágtam a fejszémet, amivel eddig nem foglalkoztam. Az első és legfontosabb ezek közül…

A 2019-es DM Lifebook

Július nagy részében az íróasztal felett görnyedeztem. Persze ha egy tengerparti napozással hasonlítjuk össze, ez nem tűnik valami jó mókának, én viszont nem is tudtam volna jobb időtöltést elképzelni (napozni amúgy sem szeretek…): azt festhettem, amit a legjobban szeretek. A DM 2019-es határidőnaplója, a virágos-növényes tematikájú Lifebook sok egyeztetés után végre a festés fázisába jutott, így az egyik első igazán nagy illusztratív munkámon dolgozhattam a nyár közepén. Bár fel voltam készülve rá, hogy egy ilyen nagy céggel való együttműködés nem lesz problémamentes, meglepetésemre minden a lehető legflottabbul ment, úgyhogy gyanúm szerint sokáig ez lesz az etalonprojekt.

Akvarell workshopot tartok

Az alkotás nem csak a különleges tehetségeké, hanem mindenkié. Ha régebben olvasol, tudod, hogy számomra ez egy fontos életfilozófia, amit mindig is igyekeztem továbbadni – eddig csak írásban, most már a gyakorlatban is. Az első éles workshop november elején zajlott a Workshop Studioban, ahol csodás munkák születtek (szuperek vagytok!), a legbüszkébb azonban mégis a demo workshop résztvevőjére, Zsófira vagyok, aki azóta folyamatosan fest, és az Instagramon osztja meg a munkáit. Ha te is részt vennél az akvarell workshopon, minden fontos információt megtalálsz a workshopok oldalon.

Esküvő kiállításon jártunk

November első hete a nagy őszi esküvő kiállításról szólt, többekkel közösen ugyanis – jobb meggyőződésem ellenére – kimentünk megmutatni, mit tudunk. Az egyedi pár portrék, virágkoszorúk az esküvői meghívók kedvencei, számomra azonban menyasszonyként is érdekes volt ez a hétvége. Ugyanakkor maximálisan beigazolódott a gondolatom, hogy az ilyen események nem nekem valók: introvertált vagyok, úgyhogy a direkt marketing nem éppen az én asztalom, és bár minden rendben ment, rettentő sokat kivett belőlem a folyamatos zene, társalgás, kötelező jókedv. Összességében nagyon örülök, hogy ezt is kipróbáltam – még ha nem is feltétlenül megyek újra most egy ideig.

Vissza a suliba

Október elején elkezdődött az újabb tanév a Corvin Rajziskolában, így a csütörtökök nagy része a suliban zajlik. A tervezőgrafikai év után most illusztrációt tanulok – más tanárokkal, más helyszínen, más módszerekkel, bár ugyanabban az iskolában. Egyelőre vegyes érzelmeim vannak a képzéssel kapcsolatban, de nem akarok elhamarkodottan véleményt formálni, így erről később írok majd bejegyzést. Minden esetre már most jó néhány új médiummal dolgoztunk, így nem kizárt, hogy visszatér a „Kipróbáltam” sorozat.

Személyes projektek

A szeptember legnagyobb projektje a 2019-es letölthető anyag, a zöldséges naptár elkészítése volt. Tudom, a kérdésed, hogy miért pont zöldségek… Nos, az egyik leghasznosabb tanács, amit illusztrátorként kaptam, így hangzik: bízd meg magad olyan munkával, amit szívesen csinálsz, hogy mások is ilyen témával bízzanak meg. A zöldségek, gyümölcsök mindig is hívogattak, úgyhogy most engedtem a kísértésnek, és káposztákat meg földiepreket festettem 2019-re. A naptár letölthető formában már elérhető az Etsy-n. Mindenképp érdemes benézned, mert nem vagyok biztos benne, hogy jövőre is kiküldöm majd a nyomtatható verziót hírlevélben…

Októberben az új honlap volt a személyes projektjeim központjában. A miértekről és hogyanokról itt írtam hosszabb bejegyzést.

Szintén októberben szokásomhoz híven kilátogattam a Cosmopolitan Blogger Days-re – ismét megállapítva, hogy akármennyire is igyekeznek elhitetni az ellenkezőjét, azért nem csak a Z-generációé a világ. ;)

Utazás

A pihenés ugyebár nem luxus, hanem szükséglet – valahogy így vagyunk mi az utazással. Nem múlhat el ősz hegymászás nélkül, és persze a szüretről és a borokról sem szeretünk megfeledkezni ilyenkor.

Egyelőre a december sem ígérkezik lazább időszaknak, így nem tudom, belefér-e majd a blogolás, de minden erőmmel azon leszek, hogy hétfőnként mindig új bejegyzés várjon. :)