Hivatásos grafikus születik – Sketchbook tour

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Aki olvassa a blogot, annak nem lesz meglepetés: alapvetően nem rajongok az intézményesített művészetoktatásért. Művészetet oktatni elképesztően nehéz: egyrészt láttatni kell a diákkal, hogy mikor halad rossz úton, másrészt a kreativitás egy nagyon törékeny valami, ami a rossz érintéstől azonnal sérül. A kritikát rendkívül érzékenyen kell megfogalmazni, mégis muszáj kimondani, ha fejlődni akar az ember.

A BME-n ilyen tekintetben nem bánnak kesztyűs kézzel a hallgatóval. Kerek perec megmondják a tutit, amit a mai napig nem tudtam egészen kiheverni. Ennek ellenére úgy döntöttem, ismét teszek egy próbát: ezúttal a Corvin Rajziskola tervezőgrafika szakán.

(tovább…)

3 klasszikus illusztrátor karácsonyra

3 classic illustrators to get you into the Christmas spirit

Nagy rajongója vagyok a modern, néha már minimalista illusztrációknak, decemberben azonban gyakran előfordul, hogy gyermeki áhítattal merülök el néhány klasszikus nézegetésében. Rengeteg csodálatos illusztrátor akad, akik elkapták a téli/karácsonyi hangulatot, nálam azonban – gondolom, nem meglepő módon – az angolok viszik a prímet.

Vállalva a közhelypuffogtatást, meg kell mondanom: imádok bekuckózni egy bögre teával a paplan alá és négyévest játszva elővenni ezeket a régi mesekönyveket és kizárólag a képeket nézegetni órákon át. Ők tehát azok a kedvencek, akik segítenek karácsonyi hangulatba rázódni egy rohanós decemberben.

(tovább…)

Decemberi naptárak

Mától elérhető az év utolsó vízfesték pacája! A piros természetesen a december elengedhetetlen színe, de egy pici kék is befigyel rajta. Mondhatnám, hogy hóra, jégre és hidegre gondoltam, mikor ezzel a pacával játszottam, de igazából csak kedvelem a vörös és a türkiz kombinációját. Remélem, ti is így vagytok ezzel, és örömmel használjátok majd a monitorokon.

A 2018-as év gondolkodóba ejtett: szeretnétek továbbra is letölthető naptárakkal találkozni a blogon? Van ugyan néhány tervem – dizájn szempontjából ezúttal inkább a 2016-os naptárakra hajazva –  de nem tudom, szívesen látnátok-e őket. Írjatok kommentben vagy a Facebookon!

hand-painted calendar for download 2017 June

A naptárat megint több méretben készítettem el, így bármilyen monitoron, sőt okostelefonon is használhatjátok őket.

Méretek: 1024×768 | 1280×720 | 1440×900 | 1920×1080 (utóbbi telefonra)

Alternatív adventi kalendárium, avagy decemberi kreatív kihívás

Alternative advent calendar - join the December art challenge

Az adventi kalendáriummal szemben mindig is ellentétes érzelmekkel viseltettem: egyrészt nagyon izgalmas dolog minden nap kinyitni valami kis csomagot, és így napról napra készülni az ünnepre, másrészt viszont ki nem állhatom a fölösleges csetreszeket – márpedig 24 darab értelmes, kisméretű cuccot összehalászni nem kis kihívás. Ezen közben az is eszembe jutott, hogy mostanság a világ legnagyobb ajándéka az idő. Idő magadra, a befelé figyelésre, ami így karácsony közeledtével valahogy még tűnékenyebb, mint az év többi hónapjában. Ezért is döntöttem úgy, hogy az idei adventi kalendáriumban minden nap 15 percet adományozok magamnak! 15 percnyi szabad alkotást, megfelelési kényszer nélkül.

(tovább…)

Blogszülinap vol. 3 – így zajlik a blogger egy hete

Blog birthday vol. 3 - A week in the life of a blogger

3 évvel ezelőtt a mai napon publikáltam az Imelda Green’s blog első bejegyzését. Persze nem itt, és nem ilyen formában, de mégis büszkén jelentem, hogy azóta többé-kevésbé folyamatosan jönnek a posztok a blogon.

Az Imelda Green’s eredetileg azzal a céllal született, hogy – akár egy kihívás – konzisztens alkotásra buzdítson. Az első pár tervezgetős hónapban meg sem fordult a fejemben, hogy a blogolás kapcsán új barátokat szerezhetek vagy mélyebb ismereteket szerezhetek a social media marketing területén, azt azonban már akkor is láttam, hogy a minőségi blog jó pár extra munkaórát jelent majd.

Októberben a Cosmopolitan Blogger Day-en el is hangzott az egyik – feltételezhetően laikus – vendég szájából a kérdés: hogyan lehetséges munka mellett igényes blogot létrehozni, ha ez nyilvánvalóan ennyi plusz energia befektetésével jár?

Arra gondoltam tehát, hogy a blogszülinap alkalmából egy kis betekintést engedek abba, hogyan telik a blogger egy hete. Az október meglehetősen sűrű hónap volt nálam, így ez többé-kevésbé reprezentatív képet nyújt arról, hogyan zajlik az Imelda Green’s blog működ(tet)ése egy ilyen időszakban. Az alábbiakból kiderül, hogy én is azok közé a bloggerek közé tartozom, akik szeretik legalább egy hónapra előre megtervezni az összes posztjukat – néha még előrébb, így semmilyen meglepetés nem állhat útjába a rendszeres posztolásnak.

(tovább…)

Műhelytitkok #7 – Ez történt októberben

What happened this October - a month in the life of an illustrator

Nincs mit tagadni, az október egy ámokfutás volt. No nem éppen csak az eszeveszett mennyiségű munka miatt – bár az is képviseltette magát – hanem az élmények olyan sokaságától, amit még nem volt időm egészen feldolgozni. Így született ez a poszt, némileg terápiás jelleggel.

Grafikus leszek!

Intézményesített rajzoktatástól való irtózás ide vagy oda, már egy ideje piszkálja a csőrömet, hogy hiába dolgozom grafikai munkákon állandóan, ilyen végzettségem nincs. Addig addig piszkálta, hogy végül tavaly eldöntöttem, munka mellett belevágok a grafikai képzésbe. Némi tanakodás (és egy illusztrációs workshop) után a Corvin rajziskola győzött, így október eleje óta náluk töltöm minden szerda és péntek estémet. Bár az élményeimről hosszabban is mesélek majd, annyit azért elmondok, hogy megszakadok a munkában, és ezt rettentően élvezem. A rengeteg – néha vállalhatatlanul soknak érzett – feladat nagyon jó hatással van a kreativitásomra, arról pedig szó sem lehet, hogy ne rajzoljak minden egyes nap, vagy legalább agyaljak a feladatokon. Pillanatnyilag felfoghatatlan, hogy ezt az élettempót júniusig végig kell tolnom, de reményeim szerint majd egy ponton hozzászokok.

(tovább…)

Novemberi naptárak

A november az év egyik legnépszerűtlenebb hónapja – talán ezért is sajnáltam meg kissé és kedveltem meg. Olyannyira, hogy egy időben a kedvenc hónapommá lépett elő a maga ködös, esős, sötét napjaival. Azóta már nem örvend ekkora népszerűségnek nálam sem, de még mindig szeretek bekuckózni egy kakaóval és nyugodtan tervezgetni a karácsonyt – még a decemberi cirkusz előtt.

Az ehavi vízfesték paca gond nélkül hozza a novemberi esős hangulatot a maga lila és kék színeivel, a naptárral kiegészítve pedig tökéletes szezonális hangulatot varázsol a monitorodra. ;)

hand-painted calendar for download 2017 June

A naptárat megint több méretben készítettem el, így bármilyen monitoron, sőt okostelefonon is használhatjátok őket.

Méretek: 1024×768 | 1280×720 | 1440×900 | 1920×1080 (utóbbi telefonra)

Ha elkap a rettegés…

Feeling the fear - how to get over fear as an artist

Nézem a teendőlistát: festeni kellene, új anyagokat kipróbálni, hogy legyen miről blogbejegyzést írni, fotózni. No de kellene főzni meg takarítani is, és a barátnőmmel is olyan rég találkoztam. A macska is alig várja már, hogy játsszak vele egy kicsit.

Nagyjából így hangzik a belső monológom, amikor halogatok. Se vége, se hossza a kifogásoknak, amiért nem ülök le az asztal mellé meghúzni az első vonalat, de természetesen nem a – valójában tényleg fontos, ám nem halaszthatatlan – feladatok azok, amik megakadályoznak a festésben. Ami gúzsba köt, az a félelem.

(tovább…)

Az a misztikus inspiráció

The magical inspiration - how and how not to get inspired

Többször kaptam már meg a kérdést: mi az, ami inspirál a munkám során? Ha nagyon egyenes és őszinte választ akarnék adni, azt kellene mondanom, hogy „más illusztrátorok, designerek munkái”, de ilyet persze egy művész sem állít, mert még rásütik, hogy plagizál. Annál is inkább, mert az inspiráció ennél azért bonyolultabb dolog, úgyhogy ma ezen fogok meditálni.

Definíció szerint az inspiráció (sugallat, ihlet, késztetés), a lelki és szellemi tett egyik mozgatórugója, ami a kreativitással járó alkotókészség révén innovációt […] eredményez (forrás).

A tudományos megközelítést kipipálva akár be is vallhatjuk: az inspiráció korunk egyik legkedvesebb (legelcsépeltebb) kifejezése. Mondhatni olyan klisé, amit ha meghallok, automatikusan kikapcsol az agyam. Inspiráció címszó alatt minden eladható, legyen az giccses fotó, egy banális idézet, vagy egyszerűen egy szép kis képgyűjtemény. Én sem lógok ki a sorból, gyártom az inspiráló posztereket, mi több, itt a blogon egy egész bejegyzés-kategóriát neveztem el „inspiráció”-nak, de szép csendben azért megsúgom: az én illusztrációimat szinte soha nem ilyesmi inspirálja.

Ahogy nem működik

Az inspiráció mindenkinek mást jelent: ami nekem az, neked nem feltétlenül az. Ebből következően itt a saját élményeimről prédikálok, amit természetesen nem kell magadra érvényesnek tartanod.

Mindazonáltal a „nem jön az ihlet” kifejezés majdnem mindenkinek ismerős valahonnan, így többé-kevésbé el kell fogadnunk: az ihlet nem jön megrendelésre. Tehát ha eresztesz egy kád vizet, beleülsz, és eldöntöd, hogy most ihletett állapotba kerülsz, akkor ne várj csodát (bár néha bekövetkezik).

(tovább…)

Illustuberek, akiket érdemes követni

Pár hónappal ezelőtt engem is beszippantott Youtube-őrület, amikor is szinte reggeltől estig tátott szájjal bámultam a monitort. Nem mintha ne használtam volna korábban is ezt a zseniális csatornát, de idén jött el az a pillanat, mikor már nem csak téma alapján kerestem videókat, hanem alkotók szerint is.

Így találkoztam  az “illustuber” fogalmával, azaz olyan illusztrátorokkal, akik youtube csatornát működtetnek. Ezek a csodás művészek megosztják a tapasztalataikat, mesélnek a szakma fényes és sötét oldaláról, bemutatják a kedvenc eszközeiket, vagy éppen a háziállatukról mesélnek. Nem csoda, hogy kisebb fajta függésbe kerültem némelyiktől. Érdekes, hogy az alkotási stílusuk sokszor nem is tetszik kifejezetten, mégis nagyra tartom a szaktudásukat, és hálás vagyok azért a sok információért, amit tőlük tanultam.

A felfedezés örömében még mindig sok újdonságot találok, néhányan azonban örök kedvencek (khm.. azaz hónapok óta). Őket mutatom be ma.

(tovább…)