Kreatív kihívás: ismétlődő minták Vol. 3 – fess velünk!

Watercolor palm leaves - join the one week art challenge

Meg tudja valaki mondani, hol kezdődik a Hagyomány, nagy H-val? Kicsit furcsa érzés, mégis hagyománynak kezd hatni, hogy nyáron egyhetes kreatív kihívás van az Imelda Green’s blogon, úgyhogy uccu neki, itt a harmadik! Ha kreatívnak érzed magad, vagy ha nem érzed magad kreatívnak; ha próbáltál már festeni, vagy ha még soha; ha van időd, vagy ha nincs – csatlakozz hozzánk!

Mi ez?

Az alkotásban talán a legnehezebb lépés az első: a ülni a fehér papír előtt és gondolkodni, hogy mi következik most. Éppen ezért két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy egy héten keresztül minden nap festeni fogok. Nem sokat, és nem komplex dolgokat, csak hogy belerázódjak, és ne kelljen minden alkalommal megküzdeni a fehér papír frásszal.

(tovább…)

Kipróbáltam #5 – fémfényű akvarell

Finetec pearlcolors - metallic watercolor review

A Kipróbáltam rovat már rég jelentkezett, most azonban a kezembe került egy újdonság: a Finetec Pearlcolors névre keresztelt festékcsaláddal először a Youtube-on találkoztam, és mindjárt meg is állapítottam, hogy „nah, ez hozzánk sose jut el.” Úgy nagyjából egy héttel később viszont rábukkantam erre a termékre a Rajzshop.hu oldalon. Erről ennyit…

Persze kipróbáltam…

(tovább…)

Munka-e?

Hobby or work? - the difficulty of turning hobby into work

Veled előfordult már az alábbi párbeszéd?

– Mit csináltál a hétvégén?
– Dolgoztam.
– Jaj, szegény. Mit kellett csinálnod?
– Festettem [itt helyettesítheted bármivel, amit szívesen csinálsz, pl. azzal, hogy „blogot írtam, virágot kötöttem, karitatív munkát végeztem”, stb.]
– Jaaa, csak a saját projekteden dolgoztál. *elnéző mosoly*

A fenti esetekben gyakran ripakodok a beszélgetőpartneremre, és hívom fel rá a figyelmét, hogy nem ingyen csinálom. Aztán elgondolkodom rajta, hogy ha ingyen csinálnám, az változtatna-e valamit a dolgon.

Az emberek fejében él egy kép arról, hogy mit is jelent az a szó, hogy „munka”: pénzkereseti forrást (lehetőleg annyit, hogy abból meg is élj), illetve sokszor olyan tevékenységet, amit nem szeretnek csinálni, de valami miatt muszáj.

(tovább…)

Blogszülinap vol. 3 – így zajlik a blogger egy hete

Blog birthday vol. 3 - A week in the life of a blogger

3 évvel ezelőtt a mai napon publikáltam az Imelda Green’s blog első bejegyzését. Persze nem itt, és nem ilyen formában, de mégis büszkén jelentem, hogy azóta többé-kevésbé folyamatosan jönnek a posztok a blogon.

Az Imelda Green’s eredetileg azzal a céllal született, hogy – akár egy kihívás – konzisztens alkotásra buzdítson. Az első pár tervezgetős hónapban meg sem fordult a fejemben, hogy a blogolás kapcsán új barátokat szerezhetek vagy mélyebb ismereteket szerezhetek a social media marketing területén, azt azonban már akkor is láttam, hogy a minőségi blog jó pár extra munkaórát jelent majd.

Októberben a Cosmopolitan Blogger Day-en el is hangzott az egyik – feltételezhetően laikus – vendég szájából a kérdés: hogyan lehetséges munka mellett igényes blogot létrehozni, ha ez nyilvánvalóan ennyi plusz energia befektetésével jár?

Arra gondoltam tehát, hogy a blogszülinap alkalmából egy kis betekintést engedek abba, hogyan telik a blogger egy hete. Az október meglehetősen sűrű hónap volt nálam, így ez többé-kevésbé reprezentatív képet nyújt arról, hogyan zajlik az Imelda Green’s blog működ(tet)ése egy ilyen időszakban. Az alábbiakból kiderül, hogy én is azok közé a bloggerek közé tartozom, akik szeretik legalább egy hónapra előre megtervezni az összes posztjukat – néha még előrébb, így semmilyen meglepetés nem állhat útjába a rendszeres posztolásnak.

(tovább…)

Ha elkap a rettegés…

Feeling the fear - how to get over fear as an artist

Nézem a teendőlistát: festeni kellene, új anyagokat kipróbálni, hogy legyen miről blogbejegyzést írni, fotózni. No de kellene főzni meg takarítani is, és a barátnőmmel is olyan rég találkoztam. A macska is alig várja már, hogy játsszak vele egy kicsit.

Nagyjából így hangzik a belső monológom, amikor halogatok. Se vége, se hossza a kifogásoknak, amiért nem ülök le az asztal mellé meghúzni az első vonalat, de természetesen nem a – valójában tényleg fontos, ám nem halaszthatatlan – feladatok azok, amik megakadályoznak a festésben. Ami gúzsba köt, az a félelem.

(tovább…)

Kipróbáltam #4 – maszkoló folyadék

A series about experimenting with new techniques - masking fluid for watercolor.

A kipróbáltam rovat ezúttal egy kissé rendhagyó módon jelentkezik: most nem egy teljesen új technikával tettem kísérletet, hanem egy akvarellhez készült kiegészítővel: a maszkoló folyadékkal.

Az akvarellel dolgozók már tudhatják, hogy ezzel a technikával fehér felületeket nem lehet festeni. Aki fehérre vágyik, annak az adott részt egyszerűen üresen kell hagynia, így a papír fehérje adja a színt. Ez azonban gyakran nem is olyan egyszerű: tegyük fel például, hogy egy zord téli égboltra fehér hópelyhek kavargását varázsolnád. Akkor most egyesével körbe kéne festegetni a milliónyi hópelyhet? Na erre a problémára találták fel a maszkoló folyadékot.

Mi ez a rovat?

Az illusztráló workshop egyik konklúziója ez volt: elkényelmesedtem, nem kísérletezek új technikákkal, egyszerűen beleültem az akvarellbe. Persze nincs abban semmi rossz, ha az ember belemerül egy médiumba és kitanulja annak minden csínnyát-bínnyát, de sok izgalomtól esik el az, aki a lábujját sem teszi ki a komfortbuborékon kívülre. Ezért úgy döntöttem, hogy egy új sorozatot indítok: megismerkedek számomra új technikákkal és szépítgetés nélkül megírom a csupasz tapasztalatokat.

(tovább…)

Amikor nem vagyok kreatív…

How to get over artist's block - a personal story.

A „hogyan legyek illusztrátor?” kérdésre az egyik legtöbbször adott válasz így hangzik: gyakorolj minden egyes nap (és nekem aztán elhihetitek: elég sokszor pötyögtem be ezt a kérdést a Google-ba). Na de mi van akkor, ha egyszerűen nem megy?

Az utóbbi időben kicsit nehezebb időszak köszöntött rám, így annak ellenére, hogy kifejezetten aktív, produktív lélek vagyok, gyakran festés vagy írás helyett inkább passzív tevékenységekkel töltöttem az időmet: olvastam, filmeztem, vagy a barátaimmal csacsogtam. Pedig sem lusta, sem fegyelmezetlen nem vagyok.

De hogy is van az, hogy nem megy?

A profik persze tagadják az ihlet létezését, és én is határozottan hiszem, hogy ha megfelelően stimulálom a képzeletemet, a jó ötletek lassan elkezdik egymást generálni. Ugyanakkor nem mondhatom, hogy nem ismerem a „nem jön az ihlet” című magánszámot, de számomra ez inkább azt a (kissé depresszív) állapotot jelöli, amikor már ahhoz sem érzek elég erőt, hogy a kreatív csápjaimat birizgáljam.

(tovább…)

Nyári utazókészlet kreatívoknak

Pocket watercolour travel kit essentials

Nem mondhatom, hogy az a fajta alkotó lennék, aki reggeltől estig vázlatokat rajzol, és saját kezűleg kell megörökítenie mindent, amit lát, nekem a festés egy intimebb dolog, amire kellő időt és nyugalmat kell szánnom. Ezzel együtt semmilyen utazásra nem szeretek úgy elindulni, hogy nincs nálam az egész kóceráj, ha netán mégis rám törne a leküzdhetetlen alkotóvágy. Szerencsére az „egész kóceráj” elfér egy kisebb retikülben is.

Amit magammal viszek

Festés nincs akvarellpapír, ecset, festék és víz nélkül. Ez még kiegészül a vázlatokhoz szükséges ceruzával, radírral, és pár firkalappal. Mivel szeretek kifejezetten kicsiben festeni, ez az egész elfér egy A5-ös borítékban. Et voilá, ennyi az utazószett.

(tovább…)

Kipróbltam #3 – Tus

A series about experimenting with new techniques - pen and ink

Mi jut eszébe egy építésznek a tusról? Sraffozás, egyetem, pengézés, ábrázoló geometria.. Röviden összefoglalva a tapasztalatok a tussal kellően rémesek, ugyanakkor – hogy még inkább elvegye a kedvem a dologtól – a tustechnika még a ceruzarajzhoz is hasonlít egy kicsit, amivel szintén nem vagyok jóban. A tavaly novemberi illusztráló workshopon azonban kénytelen-kelletlen megint nekiestem, a fekete tusnak, és csodák csodájára azóta is használom.

Mi ez a rovat?

Az illusztráló workshop egyik konklúziója ez volt: elkényelmesedtem, nem kísérletezek új technikákkal, egyszerűen beleültem az akvarellbe. Persze nincs abban semmi rossz, ha az ember belemerül egy médiumba és kitanulja annak minden csínnyát-bínnyát, de sok izgalomtól esik el az, aki a lábujját sem teszi ki a komfortbuborékon kívülre. Ezért úgy döntöttem, hogy egy új sorozatot indítok: megismerkedek számomra új technikákkal és szépítgetés nélkül megírom a csupasz tapasztalatokat.

(tovább…)