Kipróbáltam #2 – Linómetszés

A series about experimenting with new techniques - lino cutting

A linómetszéssel először az általános iskolai rajzszakkörben találkoztam. Imádtam a technikát, aztán ezzel a lendülettel abba is hagytam, mert meglehetősen macerás, és egy kissé veszélyes technikáról van szó. Végül aztán tavaly, az illusztráló workshopon bukkant fel megint ez a médium.

Mi ez a rovat?

Az illusztráló workshop egyik konklúziója ez volt: elkényelmesedtem, nem kísérletezek új technikákkal, egyszerűen beleültem az akvarellbe. Persze nincs abban semmi rossz, ha az ember belemerül egy médiumba és kitanulja annak minden csínnyát-bínnyát, de sok izgalomtól esik el az, aki a lábujját sem teszi ki a komfortbuborékon kívülre. Ezért úgy döntöttem, hogy egy új sorozatot indítok: megismerkedek számomra új technikákkal és szépítgetés nélkül megírom a csupasz tapasztalatokat.

(tovább…)

Szerelem illusztrálva – Philippa Rice: Soppy

Philippa Rice: Soppy

Nos, ha már ennyire belelendültem a Valentin napozásba, akkor még egy kis csöpögés ide vagy oda már nem számít. Mondhatni szó szerint. A ‘Soppy’ címre keresztelt könyv ugyanis magyarul “nyálast”, “csöpögőset” jelent.

Philippa Rice az az angol (khm..) illusztrátor, aki tüneményes rajzokon keresztül örökítette meg, hogyan is telnek a hétköznapok a párjával. A ‘Soppy’ nagyon hamar népszerű lett, ami nem is csoda: a rajzok teljesen nélkülözik az ilyenkor szokásos ömlengést, ennek ellenére azonban tökéletesen átjön, mit is éreznek a szereplők.

(tovább…)

Letölthető ajándékkísérők Valentin napra

FREE downloadable watercolour gift tags for Valentine's Day

Pufók angyalkák, rózsaszín szívecskék, bakker, már megint Valentin nap van. Ez a rendkívül szemléletes diagram akár a magyarok hozzáállásáról is készülhetett volna, ugyanis mostanában igencsak menő dolog utálni, lefogyasztóitársadalmazni ezt a nem-is-ünnepet. A kollektív pofavágás közepette (amihez természetesen én is csatlakoztam) azonban felmerült bennem a kétely árnya: éppenséggel van ennek a napnak egy humorosabb megközelítése is. Sőt, ha nem kellene feltétlenül halálig tartó szerelmet esküdnöm február 14-én, akkor lehetséges, hogy kicsit befogadóbban viszonyulnék ahhoz, hogy hangot adjak a szimpátiámnak.

Ezt a fonalat továbbgombolyítva döntöttem úgy, hogy megalkotom ezt az ajándékkísérő gyűjteményt. Végül is, talán mégiscsak szép dolog csöpögésmentesen megajándékozni a kedvesemet egy pár zoknival, vagy a kedvenc felvágottjával eme jeles napon.

(tovább…)

Februári naptárak

Elkészült a februári letölthető naptárcsomag, amelyet vízfestékpacázós módszerrel készítettem. Hiába lebeg a tavasz a levegőben, a február azért még erőteljesen tél, ezért is választottam ezt a mélykék színt.

Ilyenkor persze már nagyon elegünk van a hidegből, sötétből, de azért még mindig van néhány dolog, aminek lehet örülni: korcsolyázás és mindenféle téli sport, kuckózás (ebből sosem lehet elég), gyertyák, filmek, órákig olvasni a fürdőkádban – és igen, akármilyen perverz, én még mindig reménykedem egy kis hóban :)

A naptárat megint több méretben készítettem el, így bármilyen monitoron, sőt okostelefonon is használhatjátok őket.

hand-painted calendar for download 2017 february

Méretek: 1024×768 | 1280×720 | 1440×900 | 1920×1080 (utóbbi telefonra)


Vendégposzt: Így lépj túl az akadályokon és alkoss újra

painting-911798_1920

Nem rég kaptam egy megkeresést Szintitől: szívesen írna vendégposztot a blogomra arról, hogyan lépett ki a tanárai árnyékából és kezdett el ismét alkotni. Legnagyobb örömömre a személyes történet mellett Szinti néhány gyakorlatias tippet is megoszt velünk, amelyekkel csak egyetérteni tudok.


Sokáig utáltam festeni, mert az általános iskolai tanárom azt mondta, semmi érzékem nincs hozzá, és az osztálytársaim is mindig kinevették a festményeimet, elhittem nekik, hogy hülye vagyok ehhez a művészeti ághoz, ezért inkább hagytam a fenébe. Aztán mikor átléptünk az 5. osztályba, új tanárt kaptunk. Hiába kedveltem a hölgyet, és hiába dicsérgetett folytonosan, akkor is gyomorgörccsel ültem be minden órájára. Pedig ő tényleg egy motiváló személyiség, aki ki akarta hozni belőlünk a legtöbbet, én viszont sehogy sem éreztem azt, hogy élvezem, teljesen elvették a kedvemet az alkotástól a korábbi események.

Most itt vagyok, évekkel később, és azt tudom mondani, hogy imádok rajzolni, pacsmagolni, és minden mást is, amihez kell ecset vagy ceruza. Egyszerűen elkápráztat már egy üres vászon látta is. Bevallom, nehéz volt túllépni a múlt gyötrelmein, és mivel tudom, hogy sokatok érzi azt, amit én éreztem, megosztok veletek pár tippet, amelyek kisegítettek:

(tovább…)

Kipróbáltam #1 – Anilin

A series about experimenting with new techniques - aniline paint

Az illusztráló workshop egyik konklúziója ez volt: elkényelmesedtem, nem kísérletezek új technikákkal, egyszerűen beleültem az akvarellbe. Persze nincs abban semmi rossz, ha az ember belemerül egy médiumba és kitanulja annak minden csínnyát-bínnyát, de sok izgalomtól esik el az, aki a lábujját sem teszi ki a komfortbuborékon kívülre. Ezért úgy döntöttem, hogy egy új sorozatot indítok: megismerkedek számomra új technikákkal és szépítgetés nélkül megírom a csupasz tapasztalatokat.

Az anilin először teljesen átvert, ugyanis akvarellnek álcázta magát, és így töltött velem pár boldog esztendőt. Mikor aztán fény derült a turpisságra, igencsak bedühödtem és a fiók mélyére száműztem a dobozt, egészen a közelmúltig.

(tovább…)

Festés lépésről lépésre – Relax!

Relax watercolour tutorial

A vízfesték-paca olyan, mint a zöld tea: csak jó tulajdonságai vannak. Egy pillanat alatt elkészül, nincs két egyforma, semmilyen tehetség nem szükséges a megfestéséhez, mégis irtó szép végeredmény születik. Én az idei letölthető naptáraimnál már kiéltem magam, de úgy gondoltam, Veletek is megosztom a tapasztalatokat: pacázzatok bátran, szuper érzés!

A „relax” felirat kifejezetten nekem szól, mostanában ugyanis hajlamos vagyok elfelejteni, hogy a munka mellett némi felüdülésre is szükség van, úgyhogy helyettesítsétek bátran, amivel jól esik.

Így készíthettek tehát saját pacás alkotást:

(tovább…)

Design-kalauz nem csak kreatívoknak

design_guide_blog0_hu

Néha úgy látom, hogy a vizuális világ – legyen az blog, fotó, grafika, illusztráció – két részre szakadt. Az egyik fél – ha hullámokkal is, de – egyre tisztább, ízlésesebb irányba halad, a másik egyre elhibázottabb lépéseket tesz, miközben én a monitorom előtt kiabálok, hogy „MIÉRT???” Ez persze nagyon fellengzősen hangzik ahhoz képest, hogy sem fotográfus, sem grafikus nem vagyok (bár építészként azért valami sejtelmem van a dologról). Ugyanakkor azt gondolom, hogy néhány aranyszabály szem előtt tartásával bárki képes olyan vizuális tartalmat létrehozni, ami kellemes a szemnek, és a hivatásosokból sem vált ki feltétlenül hajtépést.

Az alábbi tippek nekem nem csak a festésben segítenek, hanem a blogolásban is, de ha csak egy szép Instagram feed-re vágysz, már akkor érdemes átgondolni őket.

(tovább…)

Januári naptárak

Eredetileg úgy terveztem, hogy nem folytatom a letölthető naptár-sorozatot, de legnagyobb meglepetésemre (és örömömre) többen kérdeztétek, hogy hol a januári. :) Így aztán vettem egy nagy levegőt és megalkottam 2017 első darabját. Úgy tűnik, az idei év kicsit visszafogottabb, minimál stílusban zajlik, de remélem azért szeretitek majd. Továbbra is kézzel festettem az alapanyagot, amit aztán digitálisan dolgozok össze egy naptárrá.

letöllthető naptár 2017 január | downloadable calendar January, 2017

Újításként úgy gondoltam, több méretben is elérhetővé teszem a naptárat, így többféle monitoron, sőt okostelefonon is gyönyörködhettek benne.

Méretek: 1024×768 | 1280×720 | 1440×900 | 1920×1080 (utóbbi telefonra)

Műhelytitkok #3 – Rajziskolában voltam!

Műhelytitkok - rajziskolában jártam

Alapvetően nem vagyok az intézményesített rajzoktatás nagy barátja. Az egyetemi rajzórák meglehetősen traumatikus élménnyel bírtak számomra, így abban a pár évben egyáltalán semmilyen alkotó tevékenységre nem voltam hajlandó, minden akkor kezdődött folytatódott, mikor végre békében hagytak, és otthon azt festhettem és olyan technikával, ami jól esett.

Ezért is nagy szó, hogy novemberben rávettem magam egy négyalkalmas workshopra, amelyet a Corvin Rajziskola tartott Illusztrációs technikák címmel. Mikor megláttam a témát, azonnal tudtam, hogy félre kell tennem az ellenérzéseimet és belevágni, így november közepétől négy héten át minden szerdán összeültünk egy kis alkotásra. 

Mi történik a boszorkánykonyhában

Talán a legjobb dolog, ami ez alatt az idő alatt történt, hogy megingott az előítéletem: egy rajziskolában nem feltétlen akarják porig rombolni az ember önbecsülését. Holló-Szabó Réka, az oktatónk végig azon dolgozott, hogy kiderüljön, kinek mi megy legjobban és azon domborítson még egy kicsit.

(tovább…)