Sokan gondolhatják úgy, hogy a festegetés nem tartozik az olcsó hobbik közé, én azonban nem ezt a tábort erősítem: egyáltalán nincs szükség pénzhegyekre ahhoz, hogy kipróbáljuk magunkat a festésben. Lassan két éve, hogy rendszeresen festek (bár nyilván nem annyit, mint egy hivatásos illusztrátor) és az utóbbi hat hónapban egy fityinget nem költöttem eszközökre. Kezdőként nyugodtan spórolhatsz bizonyos anyagokon, másokon viszont nem érdemes. Természetesen az eszközök és azok ára nagyban függ attól, hogy milyen médiumot választasz az alkotáshoz. Mivel én az akvarell területén szereztem mélyebb tapasztalatokat, így ezt a cikket a vízfestők fogják igazán értékelni, de szívesen megosztom a tapasztalataimat más anyagokról is kommentben. Íme tehát a kezdő akvarellező nélkülözhetetlen eszközkészlete:

Grafit ceruza

Az első vázlatokhoz. Olyan ceruzát válassz, ami se nem túl kemény, se nem túl puha, így az se nem karcolja fel a papír felületét, se nem koszolja be grafittal az egész papírt. Egy 2B-s ceruza pont megfelel. Személy szerint én nem fektetek nagy hangsúlyt a ceruza választására, mivel festés után úgyis kiradírozom a vázlatokat, vagy a privát sketchbookomban maradnak a rajzok, amiket csak magamnak rajzolok. Ami azt illeti, egy szuvenír ceruzát használok, amit egy barátnőmtől kaptam, és amin jó néhány Barcelona felirat díszeleg, a tetején pedig egy teljességgel használhatatlan radír csücsül.

Radír

A radír kulcskérdés, ugyanis teljesen tönkre tudja tenni a kész alkotást, ha össze-vissza kenjük grafittal a lapot. Ennek ellenére nem vásároltam fel a papírbolt teljes radírkínálatát, inkább összegyűjtöttem a háztartásban fellelhető radírokat és előre kipróbáltam őket. A radírok és ceruzák meglehetősen viharos kapcsolatban élnek, bizonyos ceruzák nem működnek együtt bizonyos radírokkal, ezért mindenképp érdemes kipróbálni őket, mielőtt megalkotnánk a nagy művet.

Sketchbook

Szigorúan véve a sketchbook nem nélkülözhetetlen, ha előre megterveznéd a műved, de alapvetően hasznos, mert könnyen visszakereshetők a régebbi ötletek, míg a fecnikre rajzolt skiccek legtöbbször elvesznek. Én gyakran szöveget is írok a móricka-ábrák mellé, hogy mit is képzeltem eredetileg – sokszor megesik, hogy csak hónapokkal később festem meg magát a képet. Ennek ellenére nem kell ezreket költened valamilyen csoda-füzetre (hacsak nem vagy papírbolt-őrült, mint én), egy egyszerű füzet kb. 100-120 gramm/m2-es lapokkal jól megteszi.

Akvarellpapír

Ha festésre adod a fejed, ne próbáld meggyőzni magad arról, hogy nincs szükséged akvarellpapírra. Szükséged van rá. Tényleg. Az akvarellpapírt úgy találták ki, hogy sok vizet legyen képes felszívni, de ne túl gyorsan, így könnyen tudsz játszani a színekkel. Többféle textúrájú akvarellpapír létezik, de kezdőként alapvetően nem eszerint érdemes választani, inkább a papír tömege érdekes. Egy 200 gramm/m2 -es Canson például tökéletes. Ha többet szeretnél megtudni a papírokról, itt egy szuper cikk a témában.

Ragasztószalag

Az akvarell szeszélyes természetű festék: száradás közben meghullámosodik a papír. Ezt azonban könnyen kicselezhetjük, ha körben leragasztjuk a papírt (ez egyébként egy szép fehér keretet is ad majd a kész képnek). Van, aki celluxot használ erre a célra, de én inkább a Tesa nevű szalagot kedvelem. Ez a téphető ragasztószalag lakásfestéshez van kitalálva, így barkácsboltokban, OBI-ban könnyen hozzá lehet jutni. Ha megszáradt a kép, könnyen visszaszedhető, nem sérti fel a papírt.

Ecsetek

Gyakran látni, hogy profi illusztrátorok egy egész köteg ecsetet használnak. Én is bőven rejtegetek ecseteket a fiókjaimban, de valójában csak három különböző méretet használok. Számomra – és ha kezdő vagy, valószínű számodra is – ez teljesen elég. Ha akvarellel kísérleteznél, akkor érdemes puha, állati szőrből készült ecsetet választanod, ami sok vizet képes magában tartani. A papírboltokban, művészellátókban készséggel segítenek ilyen ecsetet választani. Kezdőként nem kell a legdrágább ecsetet választanod, de hosszútávon megéri jó minőségű ecsetekkel dolgozni.

Akvarell festék

No, végre elérkeztünk a legizgalmasabb ponthoz. Sajnos azonban ki kell ábrándítanom a nagy elvárásokkal érkezőket: az elején szinte bármilyen akvarellkészlet megteszi. Arra kell csak figyelned, hogy tényleg akvarellfestéket vegyél. Ez viccesnek hangozhat, de akadnak megtévesztő vízfestékek: az első próbálkozásaim például akvarellnek álcázott anilinnel készültek, ami mókás élmény volt, de kicsit más természetű anyag,  mint az akvarell. Még egy kis kiábrándítás: nem lesz szükséged a világ összes színére. Kezdőként egy 12-színű készlet éppen elég. Sőt, minél kevesebb színt választasz, annál jobb, mert így fogsz igazán elkezdeni kísérletezni a színek keverésével. Az én készletem szintén 12 színből áll, de akad egy pár árnyalat, amit szinte soha nem használok, inkább 7-8 kedvencből keverem ki a szivárvány minden egyes árnyalatát. 

Papírzsebkendő vagy rongy

Csak röviden: néha fel kell itatnod a vizet, és arra is oda kell figyelned, hogy megfelelő mennyiségű víz legyen az ecsetetben. Erre kiválón alkalmas a papírzsebkendő, vagy valamilyen rongy.

Keverőpaletta

Végül szükséged lesz valamire, amin a színeket keverheted és kipróbálhatod, mielőtt a végleges helyen alkalmazod. Sok művész használ a papírboltokban párszáz forintért kapható műanyag palettát, mások fehér porcelántányéron keverik a színeket, én viszont a maradék akvarellpapírra esküszöm. Ennek előnye, hogy azonnal látod, hogyan fog mutatni az adott szín a papíron, ugyanakkor a papír felszívja a festéket, így sokszor újra kell keverni a színt, és sok festék kárba is megy. Hogy milyen palettát választasz, az alapvetően rajtad múlik, kísérletezz bátran!

Remélem, sikerült eloszlatnom a tévhiteket, miszerint a festés drága hobbi. Tényleg nincs szükséged sok mindenre, és ha egyszer megveszed őket, évekig nem fogsz kifogyni belőlük – a papír kivételével (remélhetőleg). Alkossatok, kísérletezzetek, és írjátok meg a tapasztalataitokat!