A festés tulajdonképpen nem nagy kaland. Ezt a kis téli képet gyakorlatilag bárki meg tudja csinálni, akinek ecset és festék akad a keze ügyébe, mert minimális kézügyességet igényel, a végeredmény mégis egy valamire való képecske.

Az alábbiakban megmutatom, hogyan született ez a „festmény”, amit ezek után Ti is elkészíthettek. A kész képet elküldhetitek képeslapként, vagy kirakhatjátok a könyvespolcra egy kis karácsonyi hangulatért.

Amire szükséged van:

• akvarellpapír (nekem A6-os méretű Canson tömb)
• ragasztószalag a papír rögzítésére (nálam kimaradt, mert az akvarelltömböm négy oldalon leragasztott)
• akvarellfesték
• fehér tempera
• ecsetek: egy közepes méretű, kerek fejű a festéshez, egy vastagabb lapos a nedvesítéshez, spricceléshez
• egy kis tányér az akvarellnek és egy darab papír a tempera keverésére
• víz
• egy kevés só
• ceruza és radír
• fekete tűfilc

0. lépés – előkészületek

Ragaszd fel a papírt az asztalra/rajztáblára így. Ahogy már írtam, ha vízzel festünk, a papír hajlamos a száradás után meghullámosodni. Ezt úgy előzhetjük meg, ha a papírt 4 oldalán rögzítjük, és csak akkor szedjük vissza a ragasztást, mikor a festék már teljesen megszáradt.

1. lépés – az első vonal

Rajzold meg a talaj és az ég közti határvonalat, nagyjából a lap alsó harmadában. Havas tájat rajzolunk, így a vonalnak nem kell egyenesnek lennie. Képzeld el, milyen girbegurba felülete van a paplanodnak – na olyan a havas felszín is. Ne nyomd rá nagyon a ceruzát, a vonal legyen halvány – ez csak egy segédvonal, amit a végén majd kiradírozol.

2. lépés – megágyazunk a festéknek

A nagy lapos ecseteddel vigyél fel tiszta vizet a papírra jó vastagon a talajod vonaláig. Vizes felületre fogunk festeni, így ha a papírod beszívja a vizet, akkor nyugodtan tegyél rá még egy réteggel. Fontos, hogy valóban akvarellpapírt használj, különben itt meg is bukik a festegetés. Míg a többi papír azonnal beszívja a vizet, addig az akvarellpapírról csak lassabban szárad fel, így lehetőséged nyílik kihasználni a nedves felület adta lehetőségeket.

3. (és egyben legizgalmasabb) lépés – megfestjük az eget

A kistányéron keverj ki egy sötétkék színt. Én ehhez a palettám két árnyalatú kékjét, a lilát és a zöldet használtam, de Te kísérletezz bátran bármivel. Ezek után vidd fel a színt a nedves felületre a kerek fejű ecsettel úgy, hogy a felület felül sötétebb legyen, alul pedig világosabb. Ha felülről kezded a festést és lefelé haladsz, akkor szép lassan kifogy az ecsetből a festék, úgyhogy ez automatikusan is megy. Ha elrontottad, ne izgulj, a festék visszaszedhető: mosd ki az ecsetet, szárítsd meg egy darab ronggyal/zsebkendővel, aztán a száraz ecsettel menj végig azon a részen, amit világosítani szeretnél. Az ecset felveszi a nedves festéket. Arra ügyelj, hogy minél gyorsabban igyekezz megfesteni az egész felületet, ne száradjon meg a felület, mire a végére érsz (ezért is jó az A6-os méret, azt a pici felületet nagyon gyorsan meg lehet festeni).

4. lépés – kavargó hópelyhek

A még nedves felületet szórd meg sóval. A só a vörösborfoltot is kiveszi a terítőből, ugyanilyen elven az akvarellfestéket is felszívja ott, ahol a sószemcse a papírral érintkezik. Ilyen módon a végeredmény olyan, mintha hó kavarogna a háttérben. Ha megsóztad az alkotást, pihenj egy kicsit! Addig nincs más dolgod, amíg a papír meg nem száradt.

+tipp: ha nincs türelmed kivárni, hogy magától megszáradjon a papír, használhatsz hajszárítót is.

Ha nagyon unatkoznál, itt olvashatsz arról, mivel foglalkozom én, ameddig a festék száradását várom.

5. lépés – fenyőfák közel s távol

Ha megszáradt a festék, söpörd le a sót (és már láthatod is a hóvihart a háttérben). Ezek után fess kisebb-nagyobb háromszögeket a talaj és az ég határára. Ehhez kikeverhetsz egy új színt, vagy felhasználhatod a már meglévő kékedet. Ha tényleg száraz a háttér, akkor a fák nem fognak összemosódni a háttérrel. A fák állhatnak szabadon, de nyugodtan festheted őket úgy is, hogy átfedésben vannak. Szép eredményeket lehet elérni úgy, ha megvárod, hogy az egyik fa teljesen megszáradjon, és csak utána fested „rá” az átfedésben lévőt.

6. lépés – fenyőfák a közelben

Itt az idő, hogy tűfilccel kicsit kiemeljük a fenyőket, és ezzel kicsit modernebb külsőt kölcsönözzünk a képnek! Ha a festett fáid már megszáradtak, a faágakat festheted közvetlenül a festett fákra, de rajzolhatsz feketével szabadon álló fát is. A faágakat nyugodtan rajzold szabadkézzel, nem kell, hogy geometrikus pontosságú legyen, de ha ez segít, ceruzával halványan berajzolhatod a háromszög középvonalát (ezt utána kiradírozhatod).

7. lépés – még egy kis havazás

Ha már elégedett vagy a meglévő hóval, ezt a lépést akár ki is hagyhatod. Ha mégis szeretnél még egy kis havat varázsolni a képre, nyomj ki a papírfecnidre egy kis fehér temperát, majd a lapos ecset segítségével keverd el kevés vízzel (akkor jó, ha nagyjából olyan állaga van, mint a joghurtnak). Körkörös mozdulatokkal szedj fel a lapos ecsetre egy adag festéket, majd spricceld szét a képen (nagyjából úgy, mint ahogy egy fogkeféből kimosnád a fogkrémet).

+tipp: a spriccelt temperából nagy valószínűséggel nem csak a papírra fog jutni, így nem árt, ha a perzsa szőnyeg helyett egy olyan felületen dolgozol, amit nem sajnálsz.

Ezek után már csak a végső száradást kell megvárnod, és már kész is a karácsonyi táj. Az alsó harmad fehér felületét feldobhatod egy felirattal, vagy odarajzolhatod Mikulást az égre, amint a rénszarvasok húzzák a szánkóját, ez már csak rajtad múlik. Hajrá! :)