Az akvarellről gyakran mondják, hogy öntörvényű és kezelhetetlen. Csakhogy – akárcsak a macskáknak :) – az akvarellnek is megvannak a maga trükkjei, amivel megszelídítheted. A leggyakoribb hibák után most néhány olyan tippet osztok meg,  amivel biztosan könnyebbé válik az akvarell festés.

1. Tisztítsd hatékonyan az ecseted!

Jártál már úgy, hogy sötétkék után sárgával próbáltál festeni, és hirtelen minden zöld lett? Én rengetegszer… Szerencsére már visszanőtt az összes kitépett hajam, és azt is tudom, mit kell tenned, hogy hatékonyan tisztítsd az ecseted.

Az akvarell ecseteket kifejezetten úgy tervezik, hogy nagy mennyiségű  vizet és pigmentet tudjanak hordozni. Ennek rengeteg előnye van, de egy hátránya is: viszonylag nehéz eltávolítani a pigmenteket a szőrszálak közül. Ha csak belemártod az ecsetet a vízbe és kicsit kavarászol, szinte semmi nem történik. Sokkal hatékonyabb, ha beletunkolod az ecsetet a vizes edényed aljába – ez azonban nem életbiztosítás az ecsetnek, hiszen a szőrszálait erős igénybevételnek teszed ki. Helyette keverd meg a vizet az ecsettel először óramutató járásával megegyező, majd ellenkező irányba (vagy fordítva), esetleg írj le nyolcasokat az ecsettel. Meglepő eredményeket fogsz találni.

Pro tipp: mielőtt új színbe nyúlnál, a papírtörlődön mindig le tudod tesztelni, hogy sikerült-e teljesen kimosnod az ecsetet, vagy még nyomot hagy a fehér felületen.

2. Vegyél sötét/pigmentált festéket!

Akár egyesével veszed a színeket, akár komplett színpalettára ruházol be, érdemes mindig sötét/erősen pigmentált festéket választanod. Bár némi gyakorlást igényel, az akvarellen mindig lehet világosítani, ha több vizet adsz a festékhez – egy színt élénkíteni viszont sokkal bonyolultabb. Bár kevésbé pigmentált festék esetén a sötétebb árnyalatot elérheted több réteg felvitelével, ez a szín élénkségén nem feltétlenül változtat.

3. Kezdj a világossal!

Az akvarell (egyik) nehézsége abban rejlik, hogy szinte nincs javítási lehetőség. A rétegek átlátszóak, így egy újabb réteg felvitelével nem tudod elrejteni, ha hibázol. Ha tehát egyszer valamit sötétre festettél, abból többet nem lesz világos. Éppen ezért célszerű az egész képet pasztell színekkel végigfesteni, előre gondolkodva, hogy hol lesznek fényfoltok, majd további rétegekkel sötétíteni az árnyékokat.

Pro tipp: ha újabb rétegek felvitelével sötétítesz, azzal nem csak a hibákat küszöbölöd ki, hanem csodaszép mélységet is adsz a képednek.

4. A tökéletes keverőpaletta…

Nincs akvarell festés színkeverés nélkül, de mégis milyen felületen keverd a színeket? Alapvetően olyan palettát érdemes választanod, ami nem szívja be a vizet/festéket – éppen ezért a maradék papír alkalmatlan. Bár kaphatók mindenféle keverőpaletták művészellátókban, ilyesmire nem feltétlenül kell költened. Megfelel bármelyik otthoni porcelán vagy műanyag tányér, esetleg maradék csempe. Az egyetlen kritérium, hogy fehér legyen, mert csak így látod pontosan, milyen színt is kevertél.

Pro tipp: használat után ne mosogasd el a palettádat. Az akvarell azon kevés festékek közé tartozik, ami száradás után gond nélkül újra használható, csak fel kell vizezned. Rengeteg festéket megspórolhatsz, ha nem mosogatod el a tányért, és később újra használod a palettában maradt színeket (az újrakeverésről nem is beszélve).

5. Teszteld a színeket!

Sokan azért nem szeretik műanyag/porcelán felületen keverni a színeiket, mert – gyakorlat hiányában – nem látják pontosan, milyen is lett a végeredmény. Ugyanakkor még haladók is belefuthatnak abba a problémába, hogy nem egyértelmű az ecsetben a pigment/víz arány (vagyis a szín sötétsége/világossága). A javítási lehetőség szinte teljes hiánya miatt tehát nem éppen okos dolog az éles képen letesztelni, mit rejt az ecset, inkább próbáld ki a színt egy firka lapon. Ha van maradék akvarellpapírod, ott teszteld, de ha sajnálod, akkor fénymásoló papír is megteszi (bár ezen általában tompábbak a színek, mint az akvarellpapíron).

6. Ne kontúrozz!

Kevésbé tapasztalt vagy rajzos háttérből jövő akvarellezők nagyon gyakran úgy kezdik a felület kitöltését, hogy körbekontúrozzák a formát. A festés, mint műfaj azonban nem vonalakból építi fel a képet, hanem felületekből – ami az akvarellnél különösen lényeges különbség. Ha körbekontúrozod a felületet, mielőtt kitöltenéd, nagy valószínűséggel a kontúrod kezdőpontja már megszárad, mire nekiállsz „kiszínezni” a közepét. A festék átlátszósága miatt a kontúrvonaladat száradás után már nem tudod eltüntetni, így már nem lehet homogénné alakítani a felületet.

A kontúrozás különösen nagy felületeknél probléma, ott szinte biztos, hogy megszárad a körvonal, mire elkezdenéd kitölteni. Ameddig a körvonal nedves, addig gond nélkül el fog tűnni, amint összeolvad a belső kitöltéssel.

7. Csak óvatosan a grafittal!

A kép bonyolultságától függően sok akvarellező előrajzolja a képét, mielőtt nekiáll festeni. Ehhez néhányan színes ceruzát, mások grafitot vagy akvarell ceruzát használnak, azonban mindegyikben közös, hogy nagyon halványan dolgoznak. Ha a ceruzás vonalaidra ráfestesz, onnan már nagyon nehéz visszaradírozni a vázlatot – bár ez a festék márkájától is függ. Az anilines festék alól például sikerült kiradíroznom a halvány grafit vázlatot, míg az art creation akvarell festék alól nem lehetett. Ha akvarell ceruzát választasz, sose felejtsd el, hogy a víz oldani fogja a ceruza pigmentjét, így ezt bele kell kalkulálnod a festésbe – például egy kéknek szánt felületet ne pirossal rajzolj elő, mert ahogy feloldja a víz a ceruzád nyomát, a kék össze fog keveredni a pirossal és lila lesz.

Pro tipp: ha képtelen vagy halványan rajzolni, nyugodtan rajzolj erős vázlatot egy fénymásoló papírra. Ha már tökéletes a vázlat, egy light box vagy ablak segítségével kopírozd át a megfelelő vonalakat halványan az akvarellpapírra.

Ha kérdésed van, írj bátran kommentet, vagy gyere el valamelyik workshopomra, ahol a gyakorlatban is kipróbálhatod, hogyan lehet megszelídíteni az akvarellt.