Blog post

5 jó tanács a művészetről 10 évvel ezelőtti önmagamnak

Művésznek nem születik az ember. Ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg, miután sok év egyetemen meg irodákban töltött mellékvágány után mégiscsak az illusztráció mellett kötöttem ki.

Bár valahol mindig is sejtettem, hogy valami ilyesmivel kéne foglalkoznom, 20 évesen még olyan elvárások tornyosulnak az ember előtt, amik hajlamosak elhomályosítani a tisztánlátó képességünket. Sok év gyötrődést – és nem utolsó sorban fölösleges munkát – megspórolhattam volna, ha 10 évvel ezelőtt ott áll fölöttem egy nagy testvér vagy mentor, aki elmondja nekem ezeket a jó tanácsokat.

Úgyhogy most jól figyelj, mert ha figyelembe veszed ezeket, te talán megúszod a fölösleges köröket!

1. A gyakorlás többet ér, mint a tehetség

Ha a művészeti pálya mindig is ott lebegett a fejed fölött, de egy kis belső (khm… családi vagy baráti) hang folyamatosan azt sulykolta beléd, hogy nem vagy elég tehetséges, akkor nyugodtan köpd szembe. A rajz egy tanulható készség. Ahogyan a művészet nagyon sok egyéb ága is. Lehet, hogy 300 év múlva nem Van Gogh-ként fognak emlékezni rád, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne helyed a művészeti életben, legyen az tervezőgrafika, webdesign, vagy akár illusztráció. (Magunk közt szólva nem szívesen élném Vincent életét, még ha emlékeznének is rám 300 év múlva). Egy kitartó ember, aki minden nap energiát szentel az álma megvalósításának, bizonyítottan sikeresebb, mint az az istenadta tehetség, aki annyira el van magától szállva, hogy még az ágyból sem akar felkelni. Úgyhogy nyugodtan felejtsd el a „tehetségtelen” jelzőt és vágj bele. Gyakorolj minden egyes nap, dolgozz, mint egy állat, és látni fogod az eredményt!

2. Használd az internetet tanulásra!

Ne szöszölj napokat, heteket a legjobb, legmagasabb pontszámú, legrangosabb egyetem kiválasztásával. Inkább hagyj ki egy évet érettségi után, dolgozz, és aknázd ki az interneten fellelhető tudás legmélyebb bugyrait is! Ha van rálátásod arra, hogy milyen szakmába is vágod éppen a fejszédet, már sokkal előrébb vagy, mintha valami menő egyetem padsorában ülsz – egy olyan szakmát tanulva, ami lehet, hogy nem is fog tetszeni a „való életben”. Az interneten található tudás elképesztően mély és fontos, és perspektívába helyezi, amit később adott esetben az egyetemen tanulsz. Nagyon fontos ugyanis, hogy

3. A professzor nem isten!

Nem akarlak én lebeszélni az egyetemről, igenis megvan annak a hasznos és jó oldala. Ha viszont olyan oktatót fogsz ki – ahogy az itt nálunk különösen elterjedt művészeti berkekben –, aki földbe akar döngölni a kritikájával, akkor nézz csak rá mosolyogva, aztán tegyél rá vastagon. Az oktató is ember, a maga összes bizonytalanságával. Meg kell látnod, hogy meddig tart az építő jellegű kritika és honnan indul az önmaga validálása érdekében történő leszúrás.

Ha más forrásokból (pl. könyvekből, az internetről) van már ismereted a témában (legyen!) akkor sokkal hatékonyabban tudod majd felmérni, hogy mi szól neked, és mi szól az ő személyes véleményéről vagy akár emberi gyöngeségeiről. Ne hagyd magad földbe döngölni!

4. Hallgass a megérzésedre!

Ez kicsit Coelhosan hangzik, de mint minden közhelynek, van valóságalapja. Ha 3, 10 és 17 évesen is festeni akartál minden szabadidődben, akkor valószínűleg ez a te utad, akármit mondanak a körülötted élők tehetségről vagy pénzkeresetről. Nem kell mindenkinek szobrásznak vagy festőművésznek lennie, a vizuális művészet ma már számtalan olyan szakmát kínál, ahol nem kell anyukádnak azon aggódnia, hogy miből veszed meg a másnapi kenyeret. Told az orrá alá nyugodtan, mennyit keres egy webdesigner. De mindenek előtt

5. Tölts időt önismerettel!

Nincs fontosabb tevékenység a céljaid és vágyaid boncolgatásánál, amit ráadásul nem tudsz elég korán kezdeni. A „Biztos, hogy ezzel akarsz foglalkozni?” egy bénító kérdés, amire 18 évesen nemigen tudsz válaszolni, még ha mindenki ezt is kérdezi tőled. Ennél viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy miért akarsz művészettel foglalkozni? Mit jelent számodra, amikor alkotsz?  Mennyire vagy kitartó személyiség és mennyire van szükséged mások dicséretére ahhoz, hogy előre tudj lépni? Képes vagy önmagadat motiválni? Ha ezekre a kérdésekre kellő magabiztossággal tudsz válaszolni, akkor a „hogyan” már nem fog gondot jelenteni, maximum itt-ott némi bosszúságot. Figyelj befelé, értelmezd önmagad, mielőtt kiégnél valamiben, ami nem a te utad!

Mit gondolsz? Te milyen jó tanácsnak örültél volna, mielőtt belevágtál volna abba, amit most csinálsz?

Comments (2)

  • Zso

    január 30, 2020 at 12:43 du.

    Nagyon okos tanácsok, és tényleg, komolyan érdemes elgondolkodni rajtuk.
    És igazak az írásra vagy zenélésre is.
    Nem tudom, 16 évesen tényleg megértettem volna-e ezeket, de most, 16+20 évesen már nagyon értem.

    1. Imelda

      január 31, 2020 at 1:43 du.

      Örülök, hogy hasznosnak találtad őket – bár tényleg jó lenne letesztelni egy mostani kamaszon…

Post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous Post

Next Post

Adatkezelési tájékoztató | Általános Szerződési Feltételek