Blog post

Mit tehetsz, ha képlopás áldozata lettél?

A képlopás olyan aktuális téma, amivel nem rég már foglalkoztam a blogon. Abban a bejegyzésben azoknak segítettem, akik felhasználják a képeket, most azonban a másik oldalról járjuk körbe a témát: mit tehetsz, ha nem akarsz a képlopás áldozata lenni?

Mi a képlopás?

Képlopásról akkor beszélünk, ha egy szerzői jogvédelem alatt álló terméket (fotót, illusztrációt, stb.) az eredeti alkotó tudta nélkül magán vagy üzleti céllal újrafelhasználnak, ezzel megkárosítva az eredeti alkotót. A megkérdezés nélküli felhasználás akkor is lopásnak minősül, ha az alkotó megosztotta a munkáját az interneten, illetve ha a felhasználó megjelölte a forrást.

Mit kell tudnod a saját szellemi termékedről?

Minden, amit készítesz (nem másolsz!), a te szellemi terméked, és ezért szerzői jogvédelem alatt áll, anélkül, hogy bármit kérelmeztél volna. Ha felteszed a közösségi oldalaidra vagy a honlapodra, attól ugyanúgy a te tulajdonod marad. Ha ezt valaki a tudtod nélkül felhasználja, jogsértést követ el. Persze legyinthetnél, használja csak fel, ezzel neked nem árthat. Tévedsz! Ezzel nem csak neked okoz az illető (sokszor anyagi) kárt, hanem a teljes alkotói iparágnak.

Ha valaki ingyen használ fel egy képet, amiért etikus, sőt legális esetben fizetnie kellene, akkor ezzel nem csak a saját munkád értéktelenedik el, hanem az összes többi alkotóé is, ezért fontos, hogy ha képlopással találkozol, cselekedj!

Mikor követ el jogsértést az, aki felhasználja a szellemi termékedet?

A válasz egyszerű: minden olyan esetben, ha nem kér tőled írásos engedélyt és nem egyeztek meg a felhasználási feltételekkel kapcsolatban.

A pontos forrásmegjelölés nem mentesíti őt a jogsértés alól! Ez egy szürke zónának tűnik, mert sokan úgy gondolják, hogy ingyen reklámot jelent, ha pontos forrásmegjelölést kapnak. Jogilag a forrásmegjelölés azonban nem elég.

Pontos forrásmegjelölés alatt az alkotó hivatalos vagy közösségi oldalának kattintható linkjét értjük, tehát ha valós hasznot is hajt az alkotónak a megjelölés.

Az, hogy ilyen esetekben szóvá teszi-e az alkotó a kép felhasználását, egyéni döntés. Ökölszabályként azt mondanám, hogy a magáncélú felhasználás ilyenkor beleférhet, az üzleti célú nem. (Bár a magán célú felhasználás esetén is érdemes lehet figyelmeztetni a felhasználót, hogy máskor kérjen engedélyt).

Arról, hogy mi számít magán és mi számít üzleti célú felhasználásnak, ebben a bejegyzésben olvashatsz.

Üzleti célú felhasználás esetén érdemes megfontolni, hogy kérsz-e pénzt/jutalékot a felhasználásért. Ilyenkor azt kell mérlegelned, hogy a felhasználó nagyságrendileg mekkora profitot generálhat a munkáddal.

Hogyan előzheted meg a képlopást?

A legjobban akkor jársz, ha még azelőtt cselekednél, hogy felkerült a munkád az internetre – innen lopnak ugyanis leggyakrabban. Teljesen megakadályozni nem tudod a lopást, de megnehezítheted a felhasználó dolgát, és ezzel eltántoríthatod.

Egy ismert megoldás a vízjelezés, amikor a nevedet (esetleg az elérhetőségedet) is elhelyezed a képen. Felhasználótól függően ez okozhat nehézséget, különösen akkor, ha valaki a saját szellemi termékeként szeretné eladni a munkádat. Ez persze ront a vizuális megjelenésen, ezért nem szereti használni mindenki. Talán középútnak lehet, ha a kép valamelyik sarkában helyezed el a vízjelet. Bár ez nyilván nem biztosít 100%-os megoldást, de a semminél több.

Egy másik megoldás, hogy nem az eredeti felbontásban osztod meg a képet. Itt is érdemes egy arany középutat választani, mert ha túl alacsony a felbontás, akkor az már a felhasználói élmény rovására mehet, ugyanakkor ha valaki ki szeretné nyomtatni az alkotásodat, fontos lesz neki a nagy felbontás.

Személy szerint sokszor nem az eredeti illusztrációimat, hanem az azokról készült fotókat osztom meg, ez szintén megnehezíti a felhasználást, mint ahogy az is, ha nem fehér (tehát egy kattintással kijelölhető) háttéren osztom meg az illusztrációt, hanem valamilyen texturált felületen.

Az egyik legfontosabb pedig, hogy valamilyen módon rögzítsd a készítés folyamatát. Fotózd le a készülés fázisait, vagy ha tudod, vedd videóra a folyamatot. Bírósági helyzetben ezekkel tudod bizonyítani, hogy valóban te készítetted az alkotást, tehát a te szellemi terméked.

Mit tegyél, ha ellopták a képed?

Előfordulhat, hogy minden elővigyázatosságod ellenére mégis ellopták a munkádat. Elhiszem, hogy a plafonon vagy dühödben, de mégis jobb, ha első lépésként egy udvarias levelet írsz a felhasználónak, amiben figyelmezteted, hogy jogsértést követett el (akár linkelheted is neki ezt a blogbejegyzést). Sokszor nem rossz szándékkal, hanem tudatlanságból történik az ilyesmi.

Ha kooperatívak, kérheted, hogy vegyék le a tartalmat, vagy kérhetsz forrásmegjelölést, adott esetben pedig beszélhettek valamilyen felhasználási szerződésről is (első sorban üzleti felhasználás esetén).

Rosszabb a helyzet, ha a felhasználó nem ismeri el a lopás tényét.

Ilyenkor tudsz segítséget kérni a követőidtől és az alkotótársaidtól. Kürtöld szét, hogy az adott felhasználó/cég ellopta a munkádat, kérd meg a követőidet, hogy ne vásároljanak ott, vagy osszák tovább az információt. Ez az angolul naming and shaming névre keresztelt taktika sokszor eltántoríthatja a jogsértőket, mert a szájhagyomány ereje az internet és a közösségi média korában nem alábecsülendő.

Végső esetben jelezd a felhasználó felé, hogy ha nem távolítja el a jogsértő tartalmat, akkor jogi útra tereled a vitát. Nyugodtan elmondhatod azt is, hogy bizonyítani tudod, hogy az alkotás a te szellemi terméked. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy tényleg be is kell perelned (sok alkotó irtózik az ilyesmitől), de nem árt a felhasználó tudtára adnod, hogy komolyan gondolod a dolgot.

Mit NE tegyél, ha ellopták a képed?

Egy valami nagyon fontos: ne maradj csöndben, és ne szabadkozz, hogy kiakadtál! A felháborodásod teljesen jogos, hiszen te ebből élsz, ez a munkád. A szakács a késével dolgozik, te meg a kreativitásoddal. Ha a kést ellopják, mindenki érti, miről van szó. Ha a kreativitásod termékét lopják el, az pontosan ugyanaz. Aki pedig nem érti, annak nyugodtan dörgöld az orra alá ezt az irományt. Igen, ha felteszed a munkádat az internetre, azzal vállalsz egy bizonyos fokú kockázatot, de ettől a munka ugyanúgy a saját szellemi terméked, a te tulajdonod marad.

Ne menj el szótlanul amellett sem, ha egy alkotótársadnak lopják el a munkáját. Minden alkotó közös érdeke, hogy kiirtsuk a képlopás intézményét! Ha ilyesmivel találkozol és van saját közösségi oldalad, oszd meg a témát, tudasd a követőiddel, hogy ez nincs rendben!

Te se lopj képet!

Talán nem egyértelmű, de ha referenciafotók alapján dolgozol (pl. illusztrálsz), és a fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, akkor ezeket sem használhatod fel szabadon. Bár az illusztráció maga új termék, amennyiben felismerhető az eredeti fotó, akkor te is jogsértést követsz el. Ugyanez áll arra is, ha lemásolod valakinek a munkáját. Erről a témáról részletesen beszéltem ebben a videóban.

Neked lopták már el munkádat? Mit tettél/tennél ilyen helyzetben?

Post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous Post

Next Post

Adatkezelési tájékoztató | Általános Szerződési Feltételek