Kipróbáltam #6 – könyvkötés
Képzeld el, hogy utálsz füzetbe rajzolni. Inkább külön papírokon firkálgatsz, mert rettegsz, hogy elrontod, és akkor az egész füzet összképe meghal. Ha véletlenül mégis sketchbookba rajzolsz, akkor is spirálozottat választasz, hogy ha elrontod, kitéphesd a lapot. Ennek ellenére elmész egy workshopra, és igazi, kemény borítású sketchbookot kötsz magadnak.
A kérdés: normális vagy?
Igen, köszönöm kérdésed, teljesen normális vagyok. Csak kipróbáltam valami újat. Lássuk tehát, hogyan zajlik egy könyvkötő workshop.
Elöljáróban…
Ebből a bejegyzésből aligha tanulod meg pontosan, hogy hogyan kell könyvet kötni. Próbáltam minél több információt összeszedni, illetve oktatóvideókkal illusztrálni a pontos lépéseket, amik alapján érdemes próbálkoznod otthon is, de a workshop teljes anyagát se nem tudom, se nem akarom leírni. Ez a bejegyzés inkább arra szolgál, hogy tudd, hogyan épül fel egy könyv, illetve egy könyvkötő workshop.
Mi ez és hogyan működik?
Ha a kezedbe fogsz bármilyen kemény táblájú könyvet, észreveheted, hogy az több részből áll: a borító, az előzéklap (ami összefogja a belíveket a borítóval) és a belívek adják azt, amit könyvnek nevezünk. A könyvkötő workshop során ezeket készítettük el külön-külön, aztán állítottuk össze.
Mielőtt nekiállsz, szükséged van a belíveknek szánt papírra (félbehajtva), a borítóhoz duplex/triplex kartonra, tűre és cérnára, mérhetetlen mennyiségű ragasztóra, és persze valami szép papírra vagy saját kezű illusztrációra a borítóhoz.
Első körben a belívekből kell valamilyen füzetszerű objektumot alkotni. Ha fogsz egy könyvet, láthatod, hogy vastagságtól függően ezek több kis füzetszerű részből állnak, amelyeket a gerinc fog össze. Hiszed vagy nem, ezek a kis „füzetek” össze vannak varrva – bár feltételezésem szerint a Libriben kapható könyveket nem kézzel varrják.
Így csináld: a belíveknek szánt papírból vegyél 2-4 db-ot (minél vastagabb a papír, annál kevesebbet), hajtsd őket félbe, lyukaszd ki őket 4 helyen egy körző hegyével, majd varrd össze őket. A varrás pontos folyamatát ebben a videóban találod.
Ha kész vagy, jöhet az első ragasztós pacsmagolás: nyomj egy kisebb falfestőecsetet a ragasztóba, majd kend be a könyv gerincét. Bár a varrás jól megtartja a könyvet, azért egy kis ragasztótól strapabíróbb lesz.
A második nagy etapp a borító elkészítése. Ehhez külön vágd ki a gerincet és a borító lapokat a triplex kartonból, a méretük pedig legyen pár centivel nagyobb, mint a belíveké. Ezek után ragaszd fel a duplexre a borítónak szánt csomagolópapírt, illusztrációt, stb. A pontos munkafolyamatot ebben a videóban nézheted meg. Mivel a csomagolópapír felkasírozása a kartonra teljes felületű ragasztást igényel, erre a célra használhatsz kisebb teddy hengert is.
A harmadik és egyben utolsó lépés a borító és a füzet összeillesztése. Jelen esetben az előzéklap, amelyet beragasztózol és a borító belső felére kasírozol, a füzeted első és utolsó lapja lesz. A könyvesbolti könyvek esetében ez sokszor valamilyen mintás lap.
Ekkorra feltehetően már úszol a ragasztóban, de ne pánikolj, ha megszáradt, lejön a kezedről. :)
Mit, hol mennyiért? – ha otthon csinálnád
Amire szükséged van:
- duplex karton a borítóhoz (Pl: Panton, 265 Ft)
- valamilyen dekorpapír vagy könyvkötő vászon a borítóhoz – nem árt, ha strapabíró, akár kimaradt tapétát is használhatsz
- belívekhez szükséges papír (ezt attól függően válaszd meg, hogy mi a célod az elkészült könyvvel. Én festeni szeretnék bele, ezért 2-300 grammos papírokkal dolgoztam, de a tapasztalat szerint ez egy kicsit túl vastag, nehéz kellően szorosra varrni a füzetet)
- tű, cérna, olló
- teddy henger és/vagy falfestő ecset, és ragasztóóóóóó
- vonalzó a méricskéléshez, körző a lyukasztáshoz, sniccer és vágólap (ez a mosógép csomagolásából kimaradt karton is lehet, vagy öngyógyuló műgyanta vágólap, a lényeg, hogy ne sértsd fel a sniccerrel a konyhaasztalt vagy a járólapot)
Mennyi időbe telik ezzel dolgozni?
Somogyi Márk workshopja 2×2,5 órát vett igénybe, de ha otthon, egyedül dolgozol, ennél talán gyorsabban is el tudsz készíteni egy könyvet. Sok függ attól, hogy milyen gyakorlott varró vagy, illetve milyen vastag könyvet készítesz – értelemszerűen minél vastagabb, annál több varrnivalód van, így annál lassabban készülsz el.
Ilyennek találtam
Nagyon kis otthonos dolog, ha az ember a saját kezűleg készült sketchbookjában dolgozhat, arról nem is beszélve, hogy végre pont olyan papír van benne, amilyet akarsz, (ezt kihasználva legalább négy különböző féle papírt választottam a saját könyvembe). Nagyon pozitív, hogy annak ellenére, hogy keménytáblás sketchbookról van szó, 180°-ban ki tudom nyitni, így a gerinc semmilyen formában nem akadályozza az alkotást. Ugyanakkor elképzelni nem tudom, hogy a kézi könyvkötés hogyan piacképes. Somogyi Márk workshopja nagyon élvezetes volt, és örülök, hogy kipróbáltam, ugyanakkor nem gondolom, hogy újra nekiállnék saját sketchbookot varrni – a kreatív energiáimat inkább a festére tartogatom.
Te kötöttél már könyvet? Mik voltak a tapasztalataid?
Comments (2)
Attila
szeptember 16, 2023 at 8:54 du.
„elképzelni nem tudom, hogy a kézi könyvkötés hogyan piacképes.” írtad. Természetesen a nyomdák által készült könyvekkel szemben sehogy, de minden más esetben nincs más megoldás. Minden egyedi készítésű könyvszerű tárgyat csak így lehet elkészíteni. (Étlapok, egyedi díszdobozok, az unoka fényképeinek könyvbe kötése, stb.) A régi könvek újra kötése pedig már erősen érinti a restaurálási tevékenységet. Nem sokak élnek már ebből, és a jó szakember kevés van. Én még gimnáziumban tanultam meg könyvet kötni, mivel anno 1970-es években, az „őskorban”, még volt heti 1-2 óra ú.n. gyakolati foglalkozás óra. Mi ezt tanultuk meg. Azóta sem felejtettem el és 5-10 évente használom is tudásomat. Kreatív embernek pedig mindig örömet okoz azon tárgyak kézbe vétele, amit ő követett el.
Imelda
szeptember 24, 2023 at 12:47 du.
Köszi a hozzászólást, Attila!