Barion Pixel

Hivatásos grafikus születik – Sketchbook tour

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Aki olvassa a blogot, annak nem lesz meglepetés: alapvetően nem rajongok az intézményesített művészetoktatásért. Művészetet oktatni elképesztően nehéz: egyrészt láttatni kell a diákkal, hogy mikor halad rossz úton, másrészt a kreativitás egy nagyon törékeny valami, ami a rossz érintéstől azonnal sérül. A kritikát rendkívül érzékenyen kell megfogalmazni, mégis muszáj kimondani, ha fejlődni akar az ember.

A BME-n ilyen tekintetben nem bánnak kesztyűs kézzel a hallgatóval. Kerek perec megmondják a tutit, amit a mai napig nem tudtam egészen kiheverni. Ennek ellenére úgy döntöttem, ismét teszek egy próbát: ezúttal a Corvin Rajziskola tervezőgrafika szakán.

Grafikus-e a nem grafikus?

Manapság mindenki grafikus. Érdekes módon agysebésznek csak az vallja magát, aki elvégzi az ehhez szükséges iskolát, ezzel szemben a tervezőgrafikához vagy az íráshoz mindenki ért. Akad néhány szakma, amelyet sokan inkább készségnek, mint mesterségnek tartanak, így nem is értékelik túl sokra az ide vezető utat – ide tartozik a grafika is. Érthető módon ez a hozzáállás kisebb-nagyobb felháborodást szokott kiváltani azokból, akik rááldozták azt a néhány évet, hogy kitanulják a szakma minden fogását. Ez a nagy összetartás grafikus és grafikus között aztán gyakran átcsap sznob fennhéjázásba és túlzott fikázásba, de hát lássuk be, mindenki félti a munkáját.

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Annyi igazság talán megbújik emögött a nagy ellentét mögött, hogy a vizuális kultúra fejlesztése házilag is elkezdhető. Ha valaki éveken keresztül top logókat búj az interneten, kétségtelenül magasabb grafikai műveltségre tesz szert, mint a „profi”, aki csak átküzdötte magát az egyetemen, de különösebb érdeklődést nem mutatott a szakma iránt.

Hiszek az autodidakta tanulásban, hiszek abban, hogy grafikusnak nevezhetem magam, ha már 5+ éve foglalkozom a témával és dolgozom is a szakmában. És mégis… az elmúlt pár évben egyre többet beszélt hozzám a bennem lakó sznob: „Te nem kérhetsz el ugyanannyit egy logóért, mint egy grafikus, hiszen te csak önjelölt vagy!” Avagy: „Mondd el az ügyfélnek, hogy nem vagy hivatásos, mert ez csak így fair játék!”. Addig addig szívta a véremet ez a kis hang, amíg meg nem elégeltem, és vissza nem válaszoltam: „Anyád! Akkor elvégzem, és hivatásos leszek. Boldog vagy?” Azóta csönd van.

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Gyakorlat teszi a mestert: íme a sketchbookom

Még nem vagyok egészen biztos abban, hova vezet majd ez a képzés, egy haszna viszont már most van: a hétről hétre elkészítendő töméntelen feladatnak köszönhetően látványosan fejlődik a kreatív izomzatom. Az alkotási folyamatot mindig elkezdeni a legnehezebb, én pedig egy halogató-bajnok vagyok. Itt erre nincs lehetőség, ha nem rajzolok folyamatosan, a feladatok a fejemre nőnek – a sketchbookom pedig ennek köszönhetően hízik.

A sok logó –és feliratmásolás kétségtelenül az ízlésvilágom fejlesztését szolgálta, számomra azonban nagy segítség volt abban is, hogy „betörjem” a sketchbookomat. Mostanáig ugyanis nem volt bátorságom ilyen füzetbe dolgozni.

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

No de mi is az a sketchbook?

A sketchbookot szó szerint vázlatfüzetnek lehetne fordítani, a művészvilág tagjai azonban tudják, hogy ez a kettő nem egészen ugyanazt a tárgyat jelöli. A sketchbook egy olyan tanulmányokat összesítő könyvecske, amely önmagában is művészeti értéket képvisel. Hivatalosan ez a személyes füzet arra szolgál, hogy az alkotó szabadon, minden elvárás nélkül alkothasson, jegyzeteljen, mégis sokan odafigyelnek arra, hogy szépen dolgozzanak, és egységes összképet közvetítsenek a sketchbookjukban, amely aztán akár a portfóliójuk része is lehet.

Pontosan ez – az egységes összkép és a jó minőségű munka iránti elvárás – akadályozott meg sokáig abban, hogy sketchbookba alkossak. Mi van, ha egy lap bénán sikerül? Persze a válasz az, hogy semmi. Ezt azonban csak akkor látja az ember, ha valóban nekikezd. Én úgy vertem át magam, hogy spirálfüzetet választottam, így biztosítva, hogy bármikor nyom nélkül kitéphessem a rosszul sikerült lapot – eddig még egyet sem távolítottam el.

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Mire figyelj, ha sketchbookba kezdenél?

Egy sketchbook olyan, mint egy drága cipő: az első vonal meghúzása az első felvételhez hasonlít, amikor még nehezedre esik megtörni a bőr simaságát. Minél szebb a cipő, annál rosszabb a helyzet. Valahogy így van ez a sketchbookkal is. Egy igazán szép füzet csak ront a kezdeti pánikon: mi lesz, ha tönkreteszed? Ezért választottam magamnak egy sima fekete füzetet, ami kellően sznob (hiszen minden dizájner imádja a feketét), mégsem túl szép ahhoz, hogy szétromboljam.

A borítónál azonban sokkal fontosabb a füzet lapja. Át kell gondolnod, milyen technikával fogsz dolgozni, és ennek megfelelően választani sketchbookot. Én tudtam, hogy az akvarell előbb-utóbb fel fog bukkanni a könyvecskémben, de első körben inkább tollrajzokra számítottam, és végül egy mixed media papír mellett döntöttem.

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

A sketchbook választásnál figyelj a kötésre is. Miközben a könyv bal oldalára rajzolsz, előfordulhat, hogy zavar a spirálozás. Ha tudod, hogy így van, inkább válassz másmilyen kötésű sketchbookot. A felső spirálozás ezen a problémán segít ugyan, nálam viszont mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: az átlapozás nehézkes, és rajzoláskor a könyv vastagsága miatt a kezem letámasztása is kényelmetlen.

Nem mindegy, milyen méretben szeretsz dolgozni. Én alapvetően szeretek kicsiben alkotni, ezért egy 13,9 x 21,6 cm nagyságú sketchbookot választottam, érdekes módon azonban ez túl picinek bizonyult. Szempont volt az is, hogy a füzet beleférjen a táskámba, a legközelebbi sketchbookom ennek ellenére egy számmal nagyobb lesz. A skicceim egymás mellé rendezéséhez a jelenlegi méret nem ideális.

A képeken szereplő sketchbook pontos adatai:

Márka: Canson „C” á grain, Mixed Media
Méret: 13,9 x 21,6 cm (5,5″ x 8,5″)
Papír: 40 lap, 224 g/m2
Elérhető itt

Graphic designer in the making - a sketchbook tour

Ti dolgoztatok már sketchbookba? Mik voltak a tapasztalatok?


Comments (6)

  • Brigi

    december 13, 2017 at 8:49 du.

    Mint (tanult és szakmában dolgozó) grafikus azt kell mondjam, értem a belső hangod, ami a képzésre ösztönzött. Viszont! Hatalmas a különbség azok között, akik maguk tanulták/tanulják ki a szakmát, akarnak és tudnak is fejlődni, és azok között, akik ellestek pár trükköt Photoshop tutoriálokból, de egyébként fogalmuk sincs, mi történik a tervükkel, mikor valódi világba, nyomtatóra, egyéb más eszközre kerül. Ez egy olyan szakma, amiben a tapasztalat sokkal nagyobb haszon, mint a papír, és azt nem az iskolapadban szerzi meg az ember. Persze kellenek az alapok is, mert házat sem a tetővel kezdünk el építeni. Szerintem érteni bárki érthet hozzá, papír ide vagy oda, csak nem szabad elfelejteni nyitottnak lenni mások tapasztalatai iránt. A leghasznosabb dolgokat mind a munka során tanultam meg. :)

    Megkérdezhetem, hogy ez a logó- és feliratmásolás milyen órának/feladatnak a része?

    Ami a vázlatfüzet/sketchbook témát illeti, nem is tudtam, hogy ez ennyire különálló műfaj. Persze ámulva nézem sokak sketchbook oldalait, és ez ösztönzött engem is arra, hogy szerezzek be egy tisztességes könyvet rajzolásra. Az enyém két éves, lassan megtelik, és való igaz, hogy a szebb füzet ültet egy kis „görcsöt” az ember gyomrába, hogy ennek most szépnek kell lennie, különben elrontja az összképet. Pontosan ezért választottam én is spirálosat! :D

  • Anna

    január 15, 2018 at 5:54 du.

    Én jövőre általános suli után rögtön művészetiben szeretnék kezdeni, grafikusként. Most taposom a második sketchbookomat, az első csak írólap minőségű volt és kihívás volt pl. akvarellel festeni bele vagy alkoholos filceket használni, de épp amiért folyt mindenfelé kapott el a szabad alkotás :)
    A másodikat már egy az egyben magam varrtam össze, kb 120 oldal, kiválasztottam hozzá a papírt, a fedőborítót, aztán saját tervezésű és kapott matricákkal dekoráltam az elejét, lassan már ezzel is végzek és hihetetlen mennyire sokat fejlődik így az ember!

    1. Imelda

      január 18, 2018 at 8:57 de.

      Hú, gratula! Én már alig várom, hogy megalkossam a saját sketchbookomat!
      So ksikert a művészetihez! :)

    2. Anna

      január 23, 2018 at 4:23 du.

      Köszönöm szépen, neked is a sulihoz! :)

  • Eva Csilla Horvath

    április 22, 2020 at 11:32 du.

    Szia! Két napja olvasom az oldalad és teljesen el vagyok ámulva. Én Angliában élek és próbáltam angol oldalakon tanulni, de mivel nem profi még az angolom az ilyen oldalakon többet tanultam angolt, mint a szakma rejtelmeiről bármit is. :) Tegnap aztán meguntam és gondoltam hátha van egy magyar oldal is ami nekem tetszik, és így találtam rád. Én mániákusan gyűjtöm a filceket, festékeket sketchbookokat. A legutolsót Tenerifén vettem, képzelheted. Persze egyik sincs még tele. :) És ugyan úgy hullámokban jön rám az alkotás, de nálam egyenlőre csak hobby. Nemrég bontakozott csak ki bennem, hogy talán csinálhatnám „munkaként” is. Mindenesetre a bejegyzéseid nagyon erre ösztönöznek, és ezt szeretném megköszönni. Jó alkotást! Üdv. Évi

    1. Imelda

      április 23, 2020 at 9:27 de.

      Szia Évi! Nagyon örülök, hogy hasznosnak találod az oldalt. :) Hajrá a sketchbookolással, tök jó móka!

Post a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous Post

Next Post

Adatkezelési tájékoztató | Általános Szerződési Feltételek