Blog post

Corvin Rajziskola – tervezőgrafika GY. I. K.

Nem titok, hogy pályamódosító vagyok. Bár egyetem után még dolgoztam egy kicsit az eredeti szakmámban (építészként), de már végzéskor tudtam, hogy ez nem fog sokáig tartani. Mindazonáltal nem voltam elég tökös hozzá, hogy mindennemű papír nélkül átnyergeljek a grafikus szakmára, így némi (na jó, viszonylag hosszas) tanakodás után végül a Corvin Rajzsikola tervezőgrafika szakán landoltam.

Azóta viszonylag sokan kerestek meg, hogy meséljek a képzésről, így most csokorba gyűjtöttem a leggyakrabban elhangzó kérdéseket. Ezeket alapvetően fel tudod tenni a képzés nyílt napján is, de talán egy kicsit személyesebb képet kapsz, ha független forrásból tájékozódsz (ebből következik, hogy ez a bejegyzés nem szponzorált, pusztán a személyes élményeim alapján íródott).

Hogyan épül fel a képzés?

Első körben a tervezőgrafika tananyagot 2 évre osztja el az iskola: egy kezdő és egy haladó évre. Ezekre külön-külön tudsz jelentkezni, tehát ha beiratkozol, akkor egy évre kötelezed el magad. 2017-ben még volt lehetőség egyből a haladóra jelentkezni, de erősen ajánlott a kezdővel indítani. Már az első év is ad használható tudást, tehát van esélyed grafikusként elhelyezkedni akkor is, ha csak egy évet végeztél el (bár ez nagyban függ az előképzettségedtől és elkötelezettségedtől is).

Ha jelentkezel, három típusú órád lesz: egy szakmai, egy digitális és egy szabadkézi rajz (utóbbi minden második hónapban). Ezek alkalmanként kb. 3 órásak.

A szakmai órán különböző tervezési feladatokon keresztül tanuljuk meg a grafika alapjait, 4 egymásra épülő modulban. Egy 3 órás alkalom egy rövidebb elméleti anyaggal indul (prezentáció), amit aztán órai feladatokon keresztül megpróbálunk átültetni a gyakorlatba. A munka oroszlánrésze azonban otthon zajlik, tehát van házifeladat (bőven!), amit az óra utolsó felében le is konzultálunk.

A digitális órán 3 grafikai program használatát igyekszünk elsajátítani (Adobe Photoshop, Illustrator, InDesign), a tudást pedig a szakmai órán kell kamatoztatni – azaz a végső portfóliót digitálisan kell leadni.

A szabadkézi rajz órák az alapoktól indulnak (perspektíva) és a modellrajzolás áll a csúcson. Az iskolában mindig élő modellek alapján rajzolunk. Több rajztanár oktat, akikhez tudsz jelentkezni (vagy időpontot, vagy tanárt választasz, több opció is van), ők a rajzon kívül még valamilyen technikára fókuszálnak (festés, mintázás, stb.) Tehát ha már profi rajzos vagy, akkor nem kell feltétlen egy papír fölött grafit ceruzával a kezedben görnyedned, akár mintázhatsz vagy festhetsz is. Az utóbbi időben az iskola a rajz órákat opcionálissá tette, az én időmben azonban még a képzés kötelező része volt.

Mennyi időt vesz igénybe? Tudom munka/egyetem/iskola mellett csinálni?

Ez leginkább rajtad múlik. A képzés úgy van felépítve, hogy az is meg tudja csinálni, akinek kevesebb ideje van, és az is, aki jobban ráér. Van egy kötelező éves projektfeladat, amit mindenképpen meg kell csinálnod, hogy oklevelet kapj a képzés végén, és van nagyon sok kisebb feladat, amik nagy része opcionális. Hogy megakadályozzák a feladatok feltorlódását év végére, minden modul végén van egy kötelezően leadandó anyag, így nem úszol meg. Az osztályzás során 2 jegyet kapsz, az egyik a leadott feladatok minőségét jelzi, a másik azt, hogy hány feladatot csináltál meg. Számomra a tanórákkal együtt nagyjából 15-20 plusz munkaórát jelentett a képzés heti szinten. Ebbe belefért, hogy az összes létező feladatot megcsináljam, viszont programismerettel jöttem, így azzal már nem kellett bíbelődnöm.

Nyilvánvalóan minél több feladatot csinálsz meg, annál nagyobb rutinod lesz év végére, és annál esélyesebb, hogy versenyképes portfóliót állítasz össze akár az első év végére is.

Megérte? Miért igen és miért nem?

Összességében nekem nagyon pozitív élményem volt a grafikával, ár-érték arányban nagyon sokat kaptam, a tanárok is szuperek voltak, de ez elég személyes dolog, hogy kinek milyen a „jó tanár”. Én nagyon óvatos voltam, és még a jelentkezésem előtti évben elmentem a Corvinba egy workshopra, hogy lássam, kivel fogom tölteni az egész évet, fél évet ugyanis nem lehet megcsinálni.

Első sorban a szakmai órák azok, amik miatt maximálisan megéri ide jönni. A tervezési folyamat oktatása és a korrigálás is minőségi. Nem fognak a földbe döngölni és elvenni a kedved az egésztől (főleg ha látják az igyekezetet), de nem is egy pónisimogatóra kell számítani, ahol bármit csinálsz, megdörgölik a buksidat. Nekem szimpatikus, hogy hagyják érvényesülni az ötleteimet, de nem hagynak teljesen egyedül, szóval igenis megmondják, ha valami nem jó. Az anyag összeszedetten van leadva (színismeret, kompozícióismeret, általános “szabályok”, tehát pl. mitől jó egy logó, stb.) és a gyakorlat is jól van felépítve.

Ha kifejezetten a kivitelezés/programhasználat érdekel, akkor nem feltétlenül érdemes beruháznod erre. Én annyira nem voltam hanyatt esve a program oktatástól, ha ez érdekel, inkább ezt a youtube csatornát ajánlom, én erről szinte mindent meg tudtam tanulni (nyilván ha beszélsz angolul).

Csak fiatalok/felvételizők járnak a képzésre?

Nem, teljesen vegyes a felhozatal. Természetesen jelen van az a korcsoport, akik felvételizni akarnak művészeti egyetemekre, de amikor én jártam, volt a csapatban 40-es anyuka és 30-as pályamódosító is.

Nem tudok rajzolni és nincs portfólióm. Mennyire komoly a felvételi? Volt túljelentkezés?

Ha a kezdő csoportba jelentkezel, akkor különösebb elvárásokra nem kell számítanod. Bár egyre népszerűbb a képzés, így lehet, hogy újabban már komolyabban szűrnek, az én időmben mindenkit felvettek, aki jelentkezett (ha nem férsz be, maximum nyitnak egy újabb csoportot). Mivel a képzés önköltséges, ezért kisebb a nyomás, mint egy államilag finanszírozott egyetemi képzésen.

Komolyabb rajztudásra nincs szükséged (még végzett grafikusként sem). A tervezőgrafika inkább szól egy látásmódról és kreatív ötletekről, mint profi szabadkézi rajzolásról. Természetesen nem árt, ha van, de nem kizáró ok, ha nem tudsz rajzolni.

Mivel foglalkozhatsz grafikusként?

Grafikusként nagyon sok lehetőség áll előtted. Amikor elhangzik a „tervezőgrafikus” szó, a legtöbben logó/arculattervezésre asszociálunk, de (jó esetben) grafikus tervez minden plakátot, éttermi menüt, könyvborítót, lemezborítót, piktogramokat, csomagolást, kiadványt is. Vannak olyanok, akik specializációt választanak, és vannak, akik több szekcióban is jól végzik a munkájukat (egyik sem rosszabb, mint a másik!). A fentiek ráadásul csak néhány gyakori példa, grafikusként gyakorlatilag bármilyen megkeresésre számíthatsz, ami vizuális kultúrát igényel.

Meg lehet élni ebből?

A tervezőgrafika egy olyan szakma, amire minden cégnek szüksége van, tehát mindenképpen meg lehet belőle élni – még ha nem is egy olyan túlfizetett pálya, mint pl. az informatika.

Alapvetően kétféle úton tudsz elindulni: vagy elmész állásba valamilyen ügynökséghez, vagy szabadúszó leszel. Ügynökségnél dolgozni elég strapás, viszont rengeteget lehet tanulni belőle (állítólag, ezt nem próbáltam). Ha szabadúszó vagy, akkor inkább munka mellett érdemes elkezdeni, és aztán ahogy elkezd kiépülni az ügyfélköröd (ez Magyarországon leginkább szájhagyomány útján vagy online terjed), kiléphetsz a munkahelyedről.  A freelancerségről itt írtam bővebben.

Ad OKJ-s papírt a képzés? Van ennek jelentősége?

A Corvin Rajziskola egy magán intézmény, így OKJ-s papírt nem ad, csak egy kedves oklevelet kapsz a végén. A jó hír viszont az, hogy OKJ-ra nincs is szükséged. Tapasztalataim szerint a grafikában gyakorlatilag nulla megítélése van annak, hogy hol végezted a tanulmányaidat, a lényeg a versenyképes portfólió. Tudtommal igazán jó grafikus OKJ nincs is most Budapesten. Sok OKJ-t végzett ember jön a Corvinba, hogy a papír után most már a szakmát is megtanulják.

A Corvin-os portfóliómat itt találjátok.

Ezek az infók a 2017-2018-as tanév tapasztalatai alapján íródtak. Azóta változhattak bizonyos dolgok, ezért érdemes elmenned az iskola nyílt napjára is, ha gondolkozol a jelentkezésen.

Post a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Previous Post

Next Post