Ezt az irományt úgy akartam kezdeni, hogy „a múlt héten megdöbbentő dologgal találkoztam az interneten.” Csakhogy a szomorú igazság az, hogy ez az esemény „megdöbbentő” helyett mifelénk a „hétköznapi” kategóriába tartozik.

Az instagramon számtalanszor találkozom azzal a grafikus közösségben, hogy valaki arra panaszkodik: lenyúlták a munkáját. Egy hasonló incidens tette fel a pontot az i-re a múlt héten.

Ha használtál már a honlapodon/közösségi média oldaladon más ember kezétől származó anyagot, akkor ez a poszt neked szól.

Tételezzük fel egy pillanatig, hogy amikor szó és hang nélkül felhasználod más alkotók munkáit, ezt nem rossz szándékkal teszed, hanem tudatlanságból. Ez persze nem mentesít ennek következményei alól, de úgy gondoltam, itt az ideje tisztázni, mi a legális, mi az etikus, és mi a vállalhatatlan, ha fel akarod használni egy művész munkáját.

Hogyhogy lenyúlom? Az interneten találtam!

Tisztázzunk valamit mindjárt a legelején: az internet nem köztulajdon! Ha valaki felteszi a munkáját az internetre, az nem azt jelenti, hogy ezzel hozzájárult ahhoz, hogy ezt mások felhasználják. Attól, hogy elérhetővé tette az interneten, az ő szellemi terméke marad, és egyedül ő rendelkezik afölött, hogy ezzel mi történik, ha pedig nem kérsz engedélyt, ezzel megsérted a szerzői jogot.

Valóban vannak olyan tartalmak az interneten, amik ingyen felhasználhatóak, de ezeket külön kategóriában kell keresni.

Amikor képet keresel a google-ben, beállíthatod az eszközök között, hogy „labeled for re-use”, tehát a képet szabadon újrafelhasználhatod. Továbbá kereshetsz royalty-free oldalakat, amik számtalan ingyenesen felhasználható fotót és grafikát kínálnak (bár itt is figyelned kell rá, hogy melyik vár el cserébe forrásmegjelölést).

Dehát ingyen reklámot kínálok!

A barter egy működőképes megoldás lehet, amennyiben ezt megbeszélted az alkotóval. Ha kellően nagy követőbázisod van, és az alkotó beleegyezett, hogy az ingyen reklámért cserébe felhasználd a munkáját, akkor zöld lámpád van. Ameddig azonban (írásos) engedélyt nem kapsz, addig bizony a képfelhasználás lopásnak minősül.

Margarétalány egy remek példát hozott erre: ha egy rádió lejátssza egy híres együttes egy számát, akkor ezért jogdíjat fizet. Ha nem fizet jogdíjat, az együttes be fogja perelni a rádiót, még akkor is, ha a rádió elmondta az együttes nevét és a szám címét (forrásmegjelölés). Ugye te is látod, hogy az összes bíróság halálra röhögné magát, ha a rádió azzal mentegetőzne, hogy „de hát ingyen reklámot kínáltam!”

És ha már itt tartunk…

A „pinterest.com” nem forrásmegjelölés

Sem a #alkotóneve. Ha meg akarod jelölni az alkotót, akkor a hivatalos honlapját vagy az általa választott platformon a profilját kell beillesztened kattintható formátumban. Bár elképzelhető, hogy a pontos forrásmegjelölés után kevésbé lesz dühös az alkotó, mikor észreveszi, hogy lenyúltad a munkáját, fontos tudnod, hogy a pontos forrásmegjelölés sem jogosít fel arra, hogy szabadon felhasználj egy szerzői jogvédelem alatt álló képet. Ezt kizárólag akkor teheted meg, ha előzőleg az alkotó engedélyét kérted!

Az üzleti és a magáncélú felhasználás nem ugyanaz

Bár bizonyos szempontból igen… Ugyanis akár üzleti, akár magáncélra használsz fel egy képet, engedélyt kell kérned az alkotótól. Annyiban azonban mégis különbözik a kettő, hogy a magáncélú felhasználásért nem feltétlenül fog pénzt kérni az alkotó (bár forrásmegjelölést a legtöbbször igen). Ha üzleti célra használod fel a képet, tehát anyagi profitot generálsz a cégednek, vállalkozásodnak, stb., akkor előfordulhat, hogy az alkotók pénzt/jutalékot fognak kérni.

Mielőtt felháborodnál, hogy hogy képzeli ezt az alkotó, gondold végig a folyamatot. Mennyiben járul hozzá a vizuális elem ahhoz, hogy a reklámod/terméked sikeres legyen? Ha nem járul hozzá nagy mértékben, akkor akár el is engedheted, ne reszkírozd meg, hogy beperelnek/nyilvánosan lejáratnak. Ha viszont fontos, és növeli az eladásaid, kattintásaid számát, akkor nem jogos az, hogy ebből az alkotó is részesüljön? Végül is az ő munkája az, ami eladja a termékedet.

Mit tegyél tehát, ha tetszik egy kép és legálisan szeretnéd felhasználni?

– ne használd fel a képet anélkül, hogy konzultáltál volna az alkotóval. Ha a google-ben találtad a képet, derítsd ki, hogy ki az eredeti alkotó. A google reverse image search segítségével ezt pár kattintással meg tudod oldani! Ha minden igyekezeted ellenére sem találsz semmilyen elérhetőséget, ne használd fel a képet!

– ha forrásmegjelölésben egyeztek meg, linkelj pontosan. Akár le is egyeztetheted az alkotóval, hogy mit szeretne szerepeltetni, mint forrásmegjelölés.

– ha üzleti célra használnád fel a képet, kérdezz rá az alkotónál, hogy „ez mennyibe fog kerülni”. Hidd el, egy ilyen udvariassági gesztus nagyon sokat jelent, és az is elképzelhető, hogy az alkotó ingyen engedélyt ad a kép használatára.

Mi fog történni, ha mégis ellopod a munkát?

Az internet világában egyre kevésbé valószínű, hogy megúszod a képlopást. Előfordulhat, hogy néhány hétig nem derül rá fény, de előbb-utóbb visszajut az alkotóhoz.

Ilyenkor a legtöbb alkotó udvarias hangvételű levélben meg fog kérni, hogy vedd le a jogsértő tartalmat. Persze nem csodálom, ha ez nem tart vissza, mindazonáltal egyre több alkotó rendelkezik saját követőbázissal, akiknek ilyenkor szétkürtöli, hogy a te vállalkozásod lopta el a munkáját.

Ilyen helyzetekben az alkotói közösség is aktivizálni szokta magát, és a saját követőiknek is közvetítik a rossz hírnevet a vállalkozásodról. A legnagyobb példa erre a 2016-os Zara botrány volt. A cég komoly veszteséget könyvelhetett el, mikor kiderült, hogy az eredeti alkotók tudta nélkül használtak fel grafikákat. Éppen ezért ne becsüld alá a szóbeszéd erejét!

Mondhatnád, hogy a rossz reklám is reklám. Ugyanakkor ha nem juttok valamilyen megegyezésre, akkor az alkotó jó eséllyel beperelhet. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a mű valóban az ő szellemi terméke (és ez a legtöbb esetben tényleg könnyen bizonyítható), úgy elkönyvelheted, hogy bukod a pert.

Kérlek, ne vedd mindezt támadásnak, hanem tiszteld a kreatív alkotókat. Ők ebből élnek, ez a szakmájuk – ami nélkül mellesleg a vállalkozások 98%-a nem tudna működni. Valójában nem olyan nagy dolog küldeni egy emailt és engedélyt kérni a képek felhasználására. Hidd el, ha érzik a jó szándékot a részedről, ők is jó szándékkal, és nem lehúzással fognak reagálni.

A cikk folytatásában arról beszélünk majd, hogy mit tehetsz művészként, ha lenyúlták a munkádat.