Akár freelancer vagy akár nem, ma már klisé azt hajtogatni, hogy „állj több lábon”. Persze a szabadúszóknak ez különösen fontos, főleg egy olyan telített piacon, mint az illusztráció. Lássuk, mik azok a lehetőségek, amikkel az illusztrátorok biztosítják a folyamatos cash flow-t. Az első és leginkább egyértelmű természetesen az

Egyedi megbízás

Az egyedi megbízás jöhet könyvkiadótól, újságtól, magánszemélytől, stb. (Erről részletesen beszéltünk a cikksorozat 1. részében). A lényege az, hogy egy ügyfél felkér a munkára, te pedig megcsinálod. A megbízás lehet privát vagy üzleti, tehát készülhet magán felhasználásra vagy termelhet profitot a megbízónak, amit érdemes bekalkulálnod az árajánlatba. Bár ez nem törvényszerű, a legtöbb illusztrátornak az egyedi megbízások hozzák a legjelentősebb bevételt.

Saját termék

Ha nem kizárólagos szerződést kötsz az ügyféllel (tehát te is felhasználhatod/eladhatod a grafikát), vagy saját projektjeid vannak (erősen ajánlott!), akkor itt a lehetőség, hogy saját boltot nyiss. Itt persze nem egy raktárrá alakított lakásra kell gondolni, amiben hegyekben állnak a printek – bár ha nagyon jól megy az üzlet, ez is egy lehetőség.

Ha nemzetközi közönségnek dolgozol, a termékeidet kezdetben eladhatod az Etsy-n, magyar közönségnek pedig a Meskán. Ezek remek szolgáltatások, ha nem akarsz beruházni egy saját webshopra, ha azonban kiépült a közönséged, érdemes elgondolkodni a saját webshopon is, mivel a fenti szolgáltatások mind %-ot kérnek az eladások után.

A fenti lehetőségek mind azt feltételezik, hogy van egy minimális összeg, amit termékek gyártására tudsz fordítani. Ha ez nem áll rendelkezésedre, akkor kipróbálhatod a Society6 és a RedBubble oldalakat: itt csak feltöltöd a grafikát, amit rendelés esetén a szolgáltató fog rányomtatni az általad listázott termékre (képeslap, bögre, telefontok, stb.) Ezek az úgynevezett print-on-demand szolgáltatások. Neked a feltöltésen és a promóción kívül nincs más dolgod – a termék még csak a kezedbe sem kerül. Ezen szolgáltatások hátránya – amellett, hogy nincs kontrollod a terméked fölött – az, hogy a vételárnak csak kis százalékát kapja az alkotó, ugyanakkor megfelelő promóció mellett passzív jövedelmet tudsz generálni.

A saját termékeidet nem csak online értékesítheted, hanem kiviheted művészeti vásárokra, vagy köthetsz bizományi szerződést releváns design boltokkal is.

Licensz szerződés

Előfordulhat, hogy egy már elkészült munkád megtetszik egy cégnek, és megvásárolják tőled az illusztráció felhasználási jogát. Hogy ez számodra mekkora bevételt jelent, az függ a cég méretétől, hogy hányszor fogják újranyomni az illusztrációt, illetve hogy mekkora profitot generálsz ezzel a cégnek.

Oktatás

Ha egy technikában kifejezetten jó vagy, érdemes elgondolkodnod az oktatáson is. Tarthatsz workshopokat vagy ha még nincs közönséged, megkereshetsz helyi művészeti iskolákat, ahol felajánlod a szolgáltatásodat. Ha nem szeretsz emberek előtt szerepelni, kipróbálhatod az online kurzust. Ha videózol, az óráidat feltöltheted például a skillshare vagy udemy oldalakra. Itt tanítványok után kapsz fizetést, de biztosítva van az oldal állandó látogatottsága, vagy lehet az oldal úgynevezett self-hosted, vagyis te magad hozod a közönséget, a részvételi díjak viszont így mind hozzád futnak be.

Tartalomgyártás

Ha illusztrátorként jelen vagy a közösségi médiában, akkor ebből érdemes hasznot hajtani. A követőid közül sok vásárló és megrendelő kikerülhet, ugyanakkor ha kellő számú követőd van, akkor releváns cégek számára mint influencer is működhetsz. Készíthetsz szponzorált tartalmat, elhelyezhetsz hirdetést a blogodon vagy a youtube videódon, esetleg részt vehetsz affiliate marketing programokban. Ebben az esetben a nézőidet/olvasóidat átirányítod a partnered oldalára, és ha az általad odaküldött fogyasztó vásárol valamilyen terméket/szolgáltatást, akkor ebből te részesedést kapsz. Értelemszerűen ez magas követőszám esetén tud jelentős bevételt generálni, ugyanakkor ez is a passzív jövedelem kategóriába tartozik, amit mindig igyekszünk maximalizálni.

Közösségi finanszírozás

A crowd-funding-ot elképzelheted úgy, hogy egy még meg nem valósult projekthez gyűjtesz pénzt. Ilyenkor meg kell győznöd a közönséget, hogy érdemes beléd fektetniük. A művészek körében leggyakrabban használt közösségi finanszírozási forma azonban a Patreon – ami egy kicsit a tartalomgyártáshoz kapcsolódik. Ezen az oldalon a követőid mecénásként támogathatnak téged, amiért cserébe különböző szolgáltatásokat adsz, amit a nagyközönség nem ér el, csak a mecénásaid. Ezek lehetnek például negyedévente elküldött fizikai termékek, havonta egy plusz hírlevél vagy olyan műhelytitkok, amit a nagy világgal nem osztasz meg. Bár a Patreon Magyarországon még nem különösebben elterjedt, rengeteg művész tesz szert komoly bevételre az oldalon keresztül, ezért ha nemzetközi közönséged van, mindenképp érdemes tenned egy próbát.

A Patreon viszonylag sok befektetett munkát igényel az extra tartalom előállítása miatt, ugyanakkor kellő mennyiségű mecénás esetén viszonylag fix bevételt biztosít a művészeknek.

Ha szorongó típus vagy – márpedig a szabadúszók gyakran azok – a fenti jövedelemforrások közül érdemes legalább három-négyet aktívan tartanod. A közösségi finanszírozást leszámítva az összes fenti formával volt már személyes tapasztalatom, de még mindig hajlamos vagyok az aggodalmaskodásra. :) Talán a Patreon-t és egy jól bejáratott webshopot leszámítva kevés kiszámítható pont van, ezért érdemes minden forrást megragadni, ami eléd kerül.

Ha még van ötleted, milyen egyéb forrásokból lehet jövedelemre szert tenni, oszd meg velünk kommentben. Melyikeket próbáltad ki a fentiek közül?

A cikksorozat 1. része: Meg lehet ebből a szakmából élni?

A cikksorozat 2. része: hogyan lesz a mérnökből illusztrátor? – személyes történetem a pályamódosításról

A cikksorozat 4. része: Hogyan legyél illusztrátor? – 5 jó tanács

A fenti tudásanyag megszerzésében sokat segített többek között Holly Exley, Kendyll Hillegas és Holly Dunn youtube csatornája.